Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Változó szerzői jog

2014.01.16. Jogi Fórum / Sereg András

Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) szakít a szellemi alkotások kifejezéssel, és a szerzői jogi és az iparjogvédelmi jogviszonyokra vonatkozóan beéri egy kisegítő szabállyal. Az új Büntető törvénykönyvben (Btk.) viszont önálló fejezetet kaptak a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények.

Az új Ptk. egyik kevésbé ismert újítása nyomán március 15-étől eltűnik a törvénykönyvből a „szellemi alkotás” kifejezés. A hatályos kódex még a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról tartalmaz néhány rendelkezést, az újban viszont a „szerzői jog és iparjogvédelem” fordulat veszi át a helyét. A Második Könyv negyedik része (2:55. §) mindössze egyetlen mondattal intézi el a szabályozást: „E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak.” A paragrafushoz fűzött indokolás is szikár: „A Javaslat egy utaló szabállyal kapcsolja össze a magánjogi kódexet a szerzői jogi és az iparjogvédelmi jogviszonyokra vonatkozó külön törvényekkel.” Érdekes mód több magyarázatot kapunk az általános indokolásban, ahol búcsú gyanánt a „szellemi alkotás” fogalma is szerepel egy körmondat közepén: „Az iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények anyagát a Javaslat – a Ptk.-hoz hasonlóan – nem integrálja, noha a szellemi tulajdon jogviszonyaiban keletkező alanyi jogok (és megsértésük szankcióinak többsége) egyértelműen magánjogi jellegűek. A külön törvények jogágazati szempontból vegyes normákat foglalnak magukba, de azokat – jellegük különbözősége ellenére – nem volna szerencsés szétbontani. A Javaslat súlyt helyez ugyanakkor arra, hogy a szellemi alkotások és egyéb szellemi javak védelmének magánjogi természetét a kódex is kifejezze, és ezért megfogalmazza saját szabályainak a külön törvényekhez kapcsolódó háttér-norma jellegét.”

A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok című fejezet eredetileg nem is szerepelt az 1959-ben elfogadott törvényszövegben; az ugyanis csak két évtizeddel később, az 1978-as novellával bukkant fel. A törvényalkotók a szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezéseket (86. és 87.§) a személyhez fűződő jogok és a tulajdonjogi fejezet közé szuszakolták be. Vannak szakértők, akik szerint ez a megoldás azt a kettős kötődést fejezte ki, hogy az oltalmi formák egyrészt személyiségi, másrészt vagyoni jogokat védenek. Az új törvényben nincs ilyen elhelyezésbeli talány, tetejébe az úgynevezett nem nevesített szellemi alkotás is kipottyant a szabályozásból, míg a know-how átkerült az üzleti titok körébe.

Amíg az új Ptk. szabadulni igyekszik tőle, az Alaptörvény kimondottan kiemelten kezeli a szellemi tulajdon védelmét. A Nemzeti Hitvallás kinyilvánítja: „Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.” A szellemi alkotáshoz – különösen a szerző és a feltaláló személyéhez – fűződő jogok alapjogi státuszt élveznek, a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok alkotmányos tulajdonvédelemben részesülnek. A szellemi tulajdon védelme összefügg az Alaptörvény M) cikkében foglaltak megvalósításával: az értékteremtő munkára épülő gazdaság kibontakozásától a gazdasági verseny tisztességének megóvásán keresztül a fogyasztók jogai feletti őrködésig. Az Alaptörvény X. cikke értelmében pedig Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és a művészeti alkotás szabadságát, a XXVI. cikk alapján az állam törekszik is az új műszaki megoldások és a tudományos eredmények alkalmazására.

A szerzői jogi védelem nem függ alakiságok teljesítésétől, valamely hatóság elismerő vagy regisztráló döntésétől: a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilletik a szerzői jogok. Hogy mennyi ideig? Magyarországon a védelmi idő a szerző halálától számított 70 év. A hatályos szerzői jogi törvény kimondja: „a hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani”. Tavaly szűnt meg Móricz Zsigmond és Hunyady Sándor, idén Rejtő Jenő műveinek szerzői jogi védettsége. A szakértők szerint külön is fel kell készülni arra, hogy 2017-ben lejár Bartók Béla ilyesfajta védettsége.

2013 egyik fontos szerzői jogi fejleménye, hogy az előadók és hangfelvétel-előállítók védelmi idejét az egész Európai Unióban 50-ről 70 évre emelték. Ez a változás azonban nem érintette a szerzők (alkotók) védelmét. Ma az Európai Unió államai egységesen szabályozzák a szerzői jogi védelmi időt. Az EU-n kívüli származású műveknél azonban nehezebb a jogi védettség megállapítása. Ma például az Egyesült Államokban a leghosszabb a védelmi idő. Korábban ott is 50 év volt az oltalmi idő, azonban a kilencvenes évek elején – amikor a Walt Disney-rajzfilmek szerzői jogai lejártak volna – a korhatárt 70 évre emelték. A Mickey Mouse Actként is emlegetett törvénnyel a munkaviszonyban létrehozott művek védelmi idejét az alkotástól számított 120 évre, illetve a nyilvánosságra hozatalt követő 95 évre hosszabbították. Az 1978 után készített műveknek is egységesen 95 év szerzői jogi védelem jár. A törvényt 2003-ban az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányosnak találta.

Joghatósági szempontból is hozott újdonságot a múlt év: az Európai Unió Bírósága 2013. október 3-i ítéletében ugyanis kimondta, hogy bármelyik tagállam bírósága előtt indítható szerzői jogi jogsértés miatt per, ha a jogsértéssel érintett hordozót értékesítő honlap az adott tagállamból is elérhető. Az eljáró bíróság azonban csak az adott tagállam területén bekövetkezett károkról dönthet. Az Európai Unió Bírósága annak kapcsán foglalt állást, hogy egy Franciaországban élő brit szerző, P. Pinckney pert indított az osztrák Mediatech ellen, miután tudomására jutott, hogy zeneszámait a cég az engedélye nélkül Ausztriában CD-n többszörözte, majd a Crusoe és az Elegy brit cégek különböző, az interneten – többek között toulousei otthonából is hozzáférhető – oldalakon forgalmazták.

2013. július 1-jén lépett hatályba új Büntető törvénykönyv (Btk.), amelyben a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények önálló fejezetet kaptak. Számos újdonságot vezetett be a kódex. Így az áru hamis megjelölése elnevezésű tényállás versenytárs utánzására módosult és kiegészítő jellegűvé vált: erről a bűncselekményről csak akkor beszélhetünk, ha az elkövetési magatartás nem valósítja meg az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállást. Vagyis ha a versenytárs érdekeit sértő módon, az árujára jellemző külsővel, csomagolással, elnevezéssel állítanak elő vagy forgalmaznak egy terméket, és ez a versenytárs iparjogvédelmi jogába ütköző módon, az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével valósul meg, az elkövetőt az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt vonják felelősségre. Ha a cselekmény nem sért iparjogvédelmi jogosultságot, akkor a versenytárs utánzása elkövetését kell megállapítani. A gyógyszerhamisítás is önálló bűncselekmény lett, amelynek elkövetője szabadságvesztéssel is sújtható. Korábban ez a cselekmény szabálysértésnek minősült.

Az internetes jogsértések elleni fellépésben fontos szerepet kaphat az az új intézkedés, amely a jogsértő tartalmak elérhetetlenné tételét teszi lehetővé. Emelkednek a kiszabható büntetési tételek is: az eddigi maximális nyolc év helyett akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók, akik a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el. Egy új büntethetőséget kizáró okot is beiktattak a jogalkotók: ez azokat a felhasználói magatartásokat veszi ki a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amelyek esetében a jogsértés mértéke nem jelentős és a cselekmény közvetett módon sem irányul jövedelemszerzésre. Ilyen tipikusan az illegális forrásból való letöltés és a különböző fájlmegosztó rendszerek használata.

Kizárólagos jogai megsértésekor a szellemi tulajdonjog jogosultja polgári bíróság előtt is felléphet a jogsértők ellen. A fellépés szabályairól az egyes szellemi tulajdonjogokat szabályozó külön törvények rendelkeznek. Az árujelzők esetében a jogsértések elleni fellépésre ad lehetőséget a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 6. §-a, amely megtiltja az úgynevezett jellegbitorlást. Az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés egyik hatékony eszköze az értesítési és eltávolítási eljárás, amit az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályoz. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a jogsértő tartalom az internetről a lehető leggyorsabban és a jogosultat érő kár minimalizálásával tűnjön el.

Ami pedig a jövőt illeti, a kormány 2013. augusztus 14-i ülésén elfogadta a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégiát és határozott a végrehajtásával összefüggő feladatokról. A Jedlik-terv az első olyan átfogó kormányzati stratégia Magyarországon, amely a szellemi tulajdont helyezi a középpontjába. A stratégia a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra szól, és a szellemi tulajdon védelme területén középtávú célkitűzéseket rögzít. A Jedlik-terv több mint száz intézkedést ír elő. A Jedlik-terv részét képezi a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület által a hamisítás elleni koordinált fellépés erősítésére, a jogérvényesítés hatékonyságának fokozására kidolgozott cselekvési program is, a Hamisítás Elleni Akcióterv.

  • kapcsolódó anyagok
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOG
JOGALKOTÁS
ÚJ PTK