Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Visszalépés a vajdasági magyarok jogaiban - Alkotmányellenes rendelkezések a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényben

2014.01.20. Jogi Fórum / MTI

Alkotmányellenesnek ítélte a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait a szerb alkotmánybíróság. Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke hétfői szabadkai rendkívüli sajtótájékoztatóján kijelentette: „ezúttal is bebizonyosodott, hogy Szerbiában a kisebbségvédelem területén is az egy lépés előre-egy lépés hátra gyakorlat érvényesül”.

Az alkotmánybíróság három éve tartó eljárást követően a nemzeti tanácsokról szóló törvény 10 szakaszát nyilvánította részben vagy teljesen összeegyeztethetetlennek a szerb alaptörvénnyel. Két törvényszakaszt teljes egészében, további nyolcat pedig részben helyezett hatályon kívül. A döntés még nem jelent meg a szerbiai közlönyben, azaz nem lépett hatályba, néhány napon belül azonban ez is megtörténik – magyarázta Korhecz.

Elhangzott, hogy a hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket az MNT, és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt, azaz a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje csökkent, a szerzett jogok sérültek. „Az én jogértelmezésem szerint erre még az alkotmánybíróságnak sincs joga, hiszen az alkotmány (…) kimondja, hogy egyetlen egy állami szerv sem csökkentheti a kisebbségi jogok elért szintjét” - hangsúlyozta az MNT elnöke. A Magyar Nemzeti Tanács esetében ezek a rendelkezések elsősorban a magyar többségű és kiemelt jelentőségű oktatási intézményekkel összefüggő igazgatási jogokat érintik, példaként az igazgatóválasztás során gyakorolt egyetértési jogot említette a politikus. „Itt olyan jogot szüntetett meg az alkotmánybíróság, amely a jogrendszerbe beépült, amely a gyakorlatban is létezett, és amelyet éveken át gyakorolt ez a magyar közösség a törvénnyel összhangban” - részletezte.

Ugyanakkor Korhecz Tamás pozitívan értékelte, hogy az alkotmánybíróság ezzel a - pénteken hozott - döntésével megerősítette a közvetlenül megválasztott nemzeti tanácsok helyzetét, vagyis kimondta, hogy az országos kisebbségi önkormányzati szervek közhatalmi jogosítványokkal rendelkezhetnek, és átvehetik az oktatási és kulturális közintézmények alapítói jogait. Sikernek értékelte azt is, hogy a kultúra és a hivatalos nyelvhasználat területét teljes mértékben érintetlenül hagyta a testület döntése. „A perszonális autonómiának ezt a formáját az alkotmánybíróság döntése szentesítette” - emelte ki a vajdasági politikus.

Az alkotmánybíróság által most hatályon kívül helyezett pontok más törvényekben részben megtalálhatók, és azokban továbbra is hatályosnak számítanak – hangzott el. A jogszabályok összehangolása a törvényhozók jövőbeni feladata lesz.

Korhecz Tamás kijelentette, hogy a gyakorlatban nagyon kevés változást hoz az alkotmánybíróság döntése. „A perszonális autonómia, a kisebbségi önkormányzat kapott egy pofont, de az ember a pofon után megrázza magát, és folytatja tovább a működését. Nem mondom, hogy nem fáj, de a működésünket, építkezésünket gyakorlatilag megerősítheti ez a döntés. Azért mondom, hogy megerősítheti, mert most már a jogerősség pecsétje is rajta van ezen a perszonális autonómia-rendszeren, ami itt kiépült Szerbiában” - magyarázta az elnök. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy már nincs az a hatóság, amely ezt megkérdőjelezheti.

A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása a szerb parlament előtt van, egyes politikai szereplők szerint az alkotmánybírósági döntés tükrében vissza kell azt vonni az eljárásból. Erről egyelőre nem született döntés.

Külügyminisztérium: A szerb alkotmánybírósági döntés visszalépést jelenthet a vajdasági magyarok jogaiban

A külügyi tárca hétfőn azt írta: "sajnálattal értesültek" a szerb alkotmánybíróság határozatáról, amellyel alkotmányellenesnek ítélte a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait.

A Külügyminisztérium különösen sajnálatosnak tartja azt is, hogy az alkotmánybíróság törölte a kisebbségi nemzeti tanácsok azon jogát, hogy együttműködjenek az anyaországi állami szervekkel.

A tárca sajnálatát fejezte ki a hatáskörök megsemmisítése miatt, ugyanakkor megnyugvással állapította meg, hogy az MNT közjogi jogosítványainak nagy többsége és ezzel a kisebbségi autonómia alapjai megmaradtak. Remélik továbbá, hogy a határozat indoklásának megismerése után a törvény módosításával a hatáskörök közül minél több visszaállítható lesz.

A Külügyminisztérium kiemelte: az EU-csatlakozási tárgyalások keddi megkezdése Szerbiával több lehetőséget ad majd arra, hogy a szerb kormány az EU elvárásaival és standardjaival összhangban alakítsa át jogrendszerét.

 

  • kapcsolódó anyagok
KISEBBSÉGI JOGOK
SZERBIA