Állami ellenőrzés alatti hozzájárulások - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2014.01.21. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A szélerőművek által előállított villamos energia megvásárlására irányuló kötelezettségéből eredő többletköltségek francia kompenzációs mechanizmusa az állami, vagy állami forrásból történő beavatkozás fogalma alá tartozik. A villamos energia végső fogyasztói által befizetett, és a Caisse des dépôts et consignation által kezelt hozzájárulások állami ellenőrzés alatt maradónak minősülnek - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C262/12. sz. Association Vent De Colère! Fédération nationale és társai ügyben hozott ítélet

A Bíróság által értelmezett uniós jog szerint valamely intézkedés akkor minősül „állami támogatásnak”, ha négy konjunktív feltétel teljesül: i) állami beavatkozásnak vagy állami forrásból történő beavatkozásnak kell fennállnia, ii) e beavatkozásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet, iii) a kedvezményezett számára előnyt kell megtestesítenie és, iv) torzítania kell a versenyt, vagy azzal kell fenyegetnie.

A jelen ügyben a francia jogalkotás azt írja elő, hogy azok, akik Franciaország területén szélenergiából származó villamos energiát állítanak elő, az így előállított villamos energia megvásárlására irányuló kötelezettség kedvezményében részesülnek. E megvásárlási kötelezettség kötelezettjei azok a forgalmazók, amelyek azon hálózatot működtetik, amelyhez a létesítmény kapcsolódik, vagyis az Électricité de France (EDF) a nem államosított forgalmazók, amelyek kötelesek az említett villamos energiát piaci áránál magasabb áron megvásárolni. Következésképpen ez a finanszírozási mód többletköltségeket okoz a villamosenergia-forgalmazóknak.

Korábban a megvásárlási kötelezettségből eredő többletköltségek a Caisse des dépôts et des consignations (CDC ) által kezelt és a törvényben felsorolt termelők, szállítók és forgalmazók által megfizetendő hozzájárulásokból fenntartott energiatermelési közszolgáltatási alap által kifizetett kompenzáció tárgyát képezte. Mivel a nemzeti szabályozás módosításra került, e szabályozás jelenleg azt írja elő, hogy a megvásárlási kötelezettségből eredő többletköltségeket a villamos energia belföldön lakó vagy belföldön letelepedett végső felhasználói által fizetendő hozzájárulásokból finanszírozott teljes körű kompenzáció tárgyát képezi.

Az Association Vent De Colère ! Fédération nationale és tizenegy további felperes a Conseil d’État-hoz (Franciaország) fordult, mivel úgy vélték, hogy a módosított francia szabályozás által bevezetetett, a szélerőművek által előállított villamos energia megvásárlásának finanszírozási mechanizmusa az uniós jog értelmében állami támogatásnak minősül. Következésképpen azt kérik a nemzeti bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a szélerőművek által termelt villamos energia értékesítési feltételeit meghatározó, 2008. évi miniszteri szabályozást.

A Conseil d’État szerint a mechanikus szélenergiát használó erőművek által előállított villamos energia piaci árnál magasabb áron történő megvásárlása olyan előnyt jelent, amely érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet, és hatással lehet a versenyre. Azzal a kérdéssel fordul a Bírósághoz, hogy a francia szabályozás által bevezetett új finanszírozási mechanizmus állami, vagy állami forrásból történő beavatkozásnak minősüle.

A Bíróság ítéletében azt a választ adja, hogy a szélenergiából származó villamos energia forgalmazóira a piaci árnál magasabb áron történő megvásárlására irányuló kötelezettség miatt terhelt többletköltségek teljes kompenzációjának mechanizmusa, amelynek finanszírozása a villamos energia összes belföldi végső fogyasztóját terheli, állami forrásból történő beavatkozásnak minősül. Ezen intézkedés „állami támogatásnak” való végső minősítése a Conseil d’État feladata.

A Bíróság emlékeztet arra, hogy ahhoz, hogy az előnyök a Szerződés értelmében támogatásnak minősüljenek, egyrészről közvetlenül vagy közvetve állami forrásból kell származniuk, másrészről az államnak tulajdoníthatónak kell lenniük.

A Bíróság először is megállapítja, hogy az új kompenzációs mechanizmus a francia államnak tulajdonítható. A francia hatóságokról ugyanis megállapítható, hogy részt vettek a szóban forgó mechanizmus meghozatalában, azt ugyanis jogszabály hozta létre.

Másodszor, az új kompenzációs mechanizmus állami forrásból származó előnynek minősül.

A Bíróság hangsúlyozza, hogy valamely előny akkor is állami támogatásnak minősülhet, ha nem jár együtt állami források átruházásával, amennyiben közvetlenül vagy közvetve állami forrásból származik. Az állami forrásból történő beavatkozás fogalmának ugyanis az a célja, hogy az a közvetlenül az állam által nyújtott előnyökön kívül az általa a támogatás kezelésére kijelölt vagy létrehozott köz vagy magánszervezet által nyújtott előnyöket is magába foglalja.

A jelen ügyben a források állami jellege kapcsán a Bíróság rámutat, hogy a vállalkozásokat terhelő megvásárlási kötelezettségből eredő többletköltségek kompenzálására hivatott összegeket a Franciaország területén lakó vagy letelepedett összes végső fogyasztóktól szedik be és azokat egy állami szervezet, a CDC kezeli.

Ezen túlmenően, a villamos energia valamennyi végső fogyasztóját terhelő hozzájárulás összegét évente miniszteri rendeletben állapítják meg. Márpedig – amint azt a Bíróság már megállapította – a nemzeti szabályozás által előírt kötelező hozzájárulásokból fizetett olyan alapot, amelyet ugyancsak e szabályozásnak megfelelően kezelnek és osztanak szét, állami forrásnak lehet minősíteni.

A CDC által gyakorolt ellenőrzés kapcsán a Bíróság rámutat, hogy a beszedett összegek a CDC keresztül folynak, ugyanis az utóbbi a beszedett összegeket egy külön számlán központosítja, mielőtt ezeket visszautalná az érintett szolgáltatók részére, vagyis ezen alap kezelésébe közvetítőként avatkozik be. E tekintetben tehát a francia állam kifejezetten felhatalmazza a CDC-t mint közjogi szervezetet arra, hogy a Commission de régulation de l’énergie – a franciaországi villamos áram- és gázpiac megfelelő működésének biztosításával megbízott független közigazgatási hatóság – nevében adminisztratív, pénzügyi és számviteli irányítási szolgáltatásokat biztosítson.

Ennélfogva a CDC által kezelt összegek állami ellenőrzés alatt maradónak, vagyis a francia hatóságok rendelkezésére állónak minősülnek.

Végül a Bíróság elutasítja Franciaország arra irányuló kérelmét, hogy a Bíróság (a jövőre nézve) korlátozza az ítélet időbeli hatályát.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA