A bírói függetlenség védelmében jár illetmény a korrupt szegedi bírónak - Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria két döntését

2014.01.29. Jogi Fórum / MTI

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria két munkajogi döntését egy megvádolt szegedi bíró ügyében, mert azok alaptörvény-ellenesek. Az Ab határozatának indoklása szerint a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy akkor is jár a bíró részére illetménye, ha az ellene folyó büntetőeljárás miatt függesztették fel hivatalából, hiszen az összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak rá, tehát például más kereső tevékenységet is csak nagyon korlátozott körben folytathat - derül ki az Ab honlapján kedden közzétett döntésből.

Az eljárás adatai szerint a szegedi bírót 2011 decemberében a nyomozó ügyészek indítványára a kecskeméti bíróság letartóztatta, majd 2012 januárjában a szolgálati bíróság felfüggesztette bírói tisztségéből, munkáltatója pedig megtiltotta illetménye folyósítását.

Ezután a bíró munkaügyi pereket indított az illetmény visszafizetése, illetve az elmaradt illetmény megfizetése ügyében munkáltatója ellen.

Az első és másodfokú bíróságok részítéleteiben a keresetnek helyt adtak. A Kúria viszont elfogadta a munkáltató azon jogi álláspontját, hogy az indítványozót bírói tisztségből való felfüggesztésének a kényszerintézkedéssel érintett időtartamára illetmény nem illeti meg, és ezért a keresetet elutasította.

A Kúria érvelése szerint az indítványozót a vele szemben alkalmazott büntetőjogi kényszerintézkedéssel összefüggően munkavégzés hiányában 2011. december 23-át követően nem illette meg illetmény, és ebből a szempontból nem a bírói tisztségből való felfüggesztésnek volt jelentősége, hanem a kizáró körülmény fennállásának.

Az indítványozó szerint a Kúria ítélete sérti a bírói függetlenséget, ezen belül a bírói tisztséghez méltó javadalmazást.

Az alkotmányjogi panasz alapján az Ab elsősorban azt vizsgálta, hogy a bírói tisztségből való felfüggesztés okától és annak büntetőjogi következményeitől eltekintve az indítványozó adott helyzetében a bírói függetlenséggel összeegyeztethető-e a kúriai ítéletek jogértelmezése. Ugyanakkor az Ab eljárása nem terjedt ki a büntetőjogi felelősség kérdéseire és ebben a vonatkozásban nem is foglalhatott állást testület, ez az ügyben eljáró büntető bíróság feladata.

A bírói függetlenséget az alkotmány védi, a bírák jogállásáról szóló törvény pedig többek között kimondja azt, hogy "a bírói tisztségből való felfüggesztés idejére a bírót megilleti az illetménye, amelynek legfeljebb 50 százalékát egy hónapra vissza lehet tartani", továbbá, hogy "nem jár illetmény a felfüggesztés időtartamának azon részére, amelyre a bíró akkor sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került volna sor."

Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt.

Az Ab érvelésében kifejti, hogy a bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában egyrészt szakmai függetlenséget, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség azt garantálja, hogy a bírót ne lehessen ítélkezési tevékenysége során utasítani, közvetlenül befolyásolni. A személyi függetlenség pedig egy több összetevőből álló független közjogi státust jelent, amely a bírót szolgálati jogviszonyának fennállása során megilleti. Ennek részeként a függetlenséget hivatott biztosítani a megfelelő bírói javadalmazás is, melyet a bírákra vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok indokolnak.

Az Ab határozata hivatkozik az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010-es számú ajánlására, mely szintén a bírói függetlenség egyik garanciájaként tekint a megfelelő javadalmazásra.

Az Ab határozata rámutat arra is, hogy a bírói függetlenség nem a bíró kiváltsága, hanem a jogkeresők érdeke.

Az Ab megállapította, hogy a Kúria kiüresítette a bírák jogállásáról szóló törvénynek arra esetre vonatkozó főszabályát, amikor elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felfüggesztés tényétől függetlenül az adott időszakra megilleti-e az indítványozót az illetménye, és a munka törvénykönyvére hivatkozva úgy döntött: miután az indítványozó saját érdekkörében felmerülő okból nem tudott munkát végezni a munkáltató bíróságnál - hiszen vele szemben büntetőjogi kényszerintézkedést alkalmaztak -, ezen igazolt távollét esetére a törvény szerint a munkáltató bíróságnak nem kell illetményt fizetnie, és az ilyen igénynek nincs jogszabályi alapja.

Az Ab döntése szerint amikor a Kúria az indítványozó bíró részére nem ítélte meg illetményét, korlátozta a bírói függetlenséget.

A 15 tagú Ab 6 tagja, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Salamon László fűzött különvéleményt a határozathoz.

Az alkotmánybírósági indítványt benyújtó szegedi bíró csaknem két évtizeden át ítélkezett a Szegedi Városi Bíróságon, majd a Csongrád Megyei Bíróságon tanácselnökként, volt a büntető ügyszak csoportvezető bírája, 2011-től pedig néhány hónapig a büntetőkollégium megbízott vezetője. Ellene a vád vezető beosztású, hivatalos személy által, üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás.

Az ügyészség szerint 2009 és 2011 között több esetben megállapítható a vádlott büntetőjogi felelőssége, többnyire gyanúsítottak előzetes letartóztatásának megszüntetését intézte többszázezer forintért cserébe. Az érintettek ellen fegyveres rablás, lopás, csalás, adócsalás, orgazdaság, lőfegyverrel visszaélés gyanúja miatt folyt eljárás.

A Debreceni Törvényszéken tavaly márciusban kezdődött elsőfokú büntetőperben az indítványozó mellett egy másik szegedi bírót is megvádoltak, mindketten tagadják bűnösségüket, a bizonyítási eljárás a vége felé tart, tavasszal megszülethet az elsőfokú ítélet.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐJOG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
MUNKAJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÚRIA