A választójogtól megfosztás a szabad mozgáshoz való jog korlátja - Öt tagállam fosztja meg külföldön élő polgárait a szavazati jogtól

2014.01.29. Jogi Fórum / MTI

Csorbítja a szabad mozgáshoz való uniós jogot, hogy egyes tagállamok feltételekhez kötik a választójog gyakorlását, és egyes esetekben külföldön élő állampolgáraiktól megtagadják a lehetőséget, hogy részt vegyenek hazájuk általános választásain - derül ki az Európai Bizottság szerdai közleményéből.

Jelenleg öt uniós tagállam, Dánia, Írország, Ciprus, Málta és az Egyesült Királyság választási szabályai fosztják meg bizonyos feltételek teljesülése esetén a külföldre költöző állampolgárokat szavazati joguktól.

A bizottság azt javasolja, hogy ezek az országok tegyék lehetővé külföldön élő állampolgáraik számára, hogy ha ők maguk kérik, rajta maradhassanak a választói névjegyzéken és szavazhassanak. Brüsszel szerint fontos, hogy a külföldön élők ezt elektronikus úton is megtehessék, valamint, hogy az adott ország tájékoztassa külföldön élő állampolgárait, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenniük, hogy megtarthassák szavazati jogukat.

A választójogtól való megfosztás mögött meghúzódó fő érv az, hogy a jogalkotók azt feltételezik, hogy aki külföldre költözik, az elveszíti a kapcsolatot hazájával. Brüsszel szerint viszont ez a nézet mára idejétmúlttá vált.

Az emigráló dánok csak akkor tarthatják meg választójogukat, ha nyilatkoznak, hogy két éven belül visszaköltöznek az országba. Az íreknek másfél évük van hazaköltözni, ha meg akarják tartani szavazati jogukat. A briteknél merőben más a feltétel, a brit jog azokat fosztja meg szavazati joguktól, akik legalább 15 éve folyamatosan külföldön élnek. Cipruson azok szavazhatnak, akik a választást megelőző fél évben a szigetországban éltek. Máltán hasonló az előírás, a máltaiak akkor vehetnek részt a választáson, ha a voksolást megelőző másfél évben minimum hat hónapot a szigetországban töltöttek.

"A szavazati jog az állampolgársággal együtt járó egyik alapvető jog, része a demokrácia szövetének. A valamely más uniós országba költöző állampolgárok megfosztása szavazati joguktól olyan, mintha büntetést kapnának azért, mert éltek a szabad mozgáshoz fűződő jogukkal" - jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Viviane Reding igazságügyi biztos.

A bizottság közleményében kijelenti: tisztában van azzal, hogy minden ország szuverén joga meghatározni, hogy állampolgárai milyen feltételekkel vehetnek részt a törvényhozási választásokon. A választójogtól való megfosztásnak ez a módja viszont Brüsszel szerint ellentmondani látszik az EU-állampolgárság alapelvének, annak lényege ugyanis az, hogy az unió polgárainak jogai ne szűküljenek, hanem bővüljenek.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
VÁLASZTÁS
ÁLLAMPOLGÁRSÁG