Az Országos Bírósági Hivatal fokozott erőfeszítéseket tesz a bírósági épületek értékeinek megőrzése, a bírósági működés 21. századi feltételeinek biztosítása érdekében: ennek eredménye, hogy 2012 óta a korábbiaknál nagyobb forrást biztosít e célra.
A bírósági épületek mintegy 70 százaléka a 20. század első felében épült, egy része építészettörténeti értéket hordoz, jegyzett műemlék, illetve a város kiemelkedő jelentőségű műemlék jellegű, helyi védettséget élvező értéke. Mára mintegy 440 ezer m2 alapterületen, 160 ítélkezési célra használt épületben működnek a bíróság intézményei, de sok helyen sajnos méltatlan körülmények között.
Az OBH elnökének stratégiai célja a bíróságok működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása, azok optimális elosztása és hasznosítása. Az OBH teremtette meg az újonnan létrehozott Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok működési feltételeit: Salgótarjánban egy meglévő épület, Miskolcon egy ehhez megszerzett épületrész teljes körű felújításával. Elkészült továbbá a Soproni Járásbíróság felújított, kibővített épülete, folyik a Ceglédi Járásbíróság műemléki épületének rekonstrukciója. A tervek szerint még idén megkezdődik a Szegedi és az Egri Törvényszék, a Szarvasi, a Tapolcai és a Gödöllői Járásbíróság teljes körű felújítása, valamint az új Debreceni Járásbíróság építése.
2013-ban kezdődött meg a Budapest Környéki Törvényszék elhelyezését biztosító, az elmúlt ötven év legnagyobb bírósági beruházásának előkészítése. A korábban kórházként működő épületegyüttes tervezésekor számtalan, a bíróság megváltozott szerepét, szolgáltató jellegét erősítő újítást valósítottak meg. A kor minden technikai vívmányát használó munkakörnyezet megteremtésén túl, az informatika adta lehetőségeket maximálisan használó ügyfélcentrum kialakítását tervezik, amely az igazságügyi reform céljainak megfelelően szolgálja a nyitott, ügyfélbarát bíróság elveit.
Az ingatlan-együttes része egy fallal lekerített, bauhaus stílusban épült villa is, amely a Bajza utca 10. szám alatt található. Az épületet 1936-ban Fischer József, európai hírű építész tervezte. A Fischer villát, amely a kórház időszakában gyermek-rendelőként működött, és amely a jövőben reprezentatív vendégfogadóként funkcionál majd, az építészettörténeti kutatásokon alapuló rekonstrukció és a korhű berendezés alkalmassá teszi exkluzív vendégek elszállásolására.
A ma a Néprajzi Múzeumnak helyet adó épületet 1896-ban a Királyi Kúria, a Királyi Ítélőtábla, a Koronaügyészség és a Királyi Főügyészség közös elhelyezésére emelték. Elkészíttették a Palota építészeti, statikai felmérési terveit, a még fellelhető eredeti berendezésének, felszerelésének művészettörténeti kutatását, az ismételten bírósági célra történő hasznosítás előzetes vázlattervét, tervezési koncepcióját. Az épület korunk eszközeit használó helyreállításával, korszerűsítésével méltó körülményeket biztosít az igazságszolgáltatás vezető intézményének, a Kúriának.
