Alaptörvény-ellenes a "három csapás" - Sérül a szabad bírói mérlegelés alkotmányos elve - Ombudsmani állásfoglalás

2014.02.11. Jogi Fórum / MTI

A "három csapás" rendelkezés megváltoztatásának országgyűlési kezdeményezésére szólítja fel az igazságügyi minisztert az Alapvető Jogok Biztosa, mert alkotmányossági elvet sért a szabályozás - derül ki az ombudsman állásfoglalásából.

A Magyar Helsinki Bizottság beadványában azt kérte Székely László ombudsmantól: állapítsa meg, hogy a három csapás alkalmazása sérti a jogállamiságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot, ezért ellentétes az alaptörvénnyel.

Az alapvető jogok biztosának állásfoglalásában az áll, hogy nem felel meg az alaptörvénynek, ha a törvényalkotó semmilyen lehetőséget nem ad a bíróságnak a mérlegelésre. Az alaptörvény szerint ugyanis egy büntetés mértékének a meghatározása megoszlik a törvényalkotói és a bírói hatalom között, vagyis a szabad bírói mérlegelés kizárása sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét. Felmerül ugyanakkor a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos elvének sérelme is - állapította meg Székely László.

A "három csapás" kötelezővé teszi a bíróság számára az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását abban az esetben, ha egy vádlottat harmadszor ítélnek el erőszakos bűncselekmény miatt, valamint bizonyos körülmények között akkor is, ha a bűnhalmozásban szereplő tényállások közül legalább három személy elleni erőszak.

Az alapvető jogok biztosa szerint a szabályozás ellentétes az úgynevezett középmértékre vonatkozó szabállyal, amely szerint a büntetés kiszabásakor - az enyhítő és a súlyosbító körülményekre figyelemmel - a középmértékből kell kiindulni.

Ugyanakkor az ombudsman az állásfoglalásban megjegyzi: ha a "három csapás" nem kötelező opcióként, hanem végső esetben alkalmazható lehetőségként szerepelne, akkor a jogalkotói cél a hatalommegosztás elvének megvalósításával volna megvalósítható.

Az ombudsman szerint a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog azért sérülhet, mert a büntetés mértékét súlyosan befolyásolja, hogy külön vagy egy eljárásban születik meg az ítélet. Példaként említi, hogy az, aki egy játék pisztollyal rablást követ el, és ennek során még két kényszerítést is a terhére rónak, valamint mindezt egy eljárás keretében bírálják el, automatikusan életfogytiglant kap. Miközben, ha valakit egy kisbolt kirablásáért elítélnek, majd utóbb kiderül, hogy még két boltot rabolt ki és újabb ítélet születik, sokkal enyhébb büntetést kap, mert az ügyeket nem egy eljárásban tárgyalták.

Szélsőséges példaként említette azt, hogy ha valaki megöl három embert, nem kap automatikusan életfogytiglant. Ugyanis ez több emberen elkövetett emberölés, vagyis egy büntetőjogi tényállást. Ebben az esetben az életfogytiglan kiszabása nem kötelező, csak lehetőség a bíróság számára.

Minderre tekintettel Székely Lászó arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy az alaptörvényi követelmények érvényesítése érdekében kezdeményezze a szabályozás megváltoztatását.

A MHB beadványában arra is kérte az ombudsmant, hogy alkotmányos hatáskörével élve kezdeményezze a büntető törvénykönyv alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseinek alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
OMBUDSMAN
AJBH
SZÉKELY LÁSZLÓ