Megduplázódott hazai szabadalmak kevés magyar jogosulttal - Szabadalmi helyzetkép - Az SZTNH évértékelője

2014.02.13. Jogi Fórum / Fábián Erika

Duplájára nőtt az új szabadalmak száma 2008 óta, ugyanakkor egyre kevesebb a magyar bejelentő, a szabadalmak jogosultjainak 95%-a külföldi - derült ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának évértékelő sajtóbeszélgetésén.

A szellemi tulajdon védelméért felelős hivatal mind az iparjogvédelem, mind a szerzői jogi területén összességében sikeresen értékelte elmúlt évi munkásságát.

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a február 6-án tartott sajtótájékoztatón beszámolt a szabadalmak jelentős növekedésének hátteréről, az európai reformok magyar szerepvállalásairól és a szellemi tulajdon védelmét szolgáló Jedlik-tervről fontosabb irányvonalait is felvázolta. Nőtt a szabadalmak megadásának száma a korábbi évekhez képest, s a kiosztott 4858 oltalomból 1351 volt a nemzeti és 3507 európai úton történő szabadalmaztatás. A jelentős emelkedést a Hivatal annak tulajdonítja, hogy egyrészt a nemzeti megadások száma a háromszorosára emelkedett, másrészt 24%-kal nőtt az európai szabadalmak száma.

Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint három úton szerezhető érvényes szabadalom. Lehetőség van nemzeti-, európai-, vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretében indított eljárással szabadalomhoz jutni. Míg a nemzeti szabadalom csak az országhatáron belül biztosít kizárólagosságot a jogosultnak, addig az európai szabadalom több államra is kiterjeszthető (amennyiben az adott nemzet jogszabályában előírtakat is teljesíti a jogosult). A harmadik út, a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretében indítható nemzetközi szabadalmi bejelentés a megjelölt államokban egy-egy nemzeti bejelentésnek felel meg, s először egy közös nemzetközi eljárásból áll, majd országonként külön le kell folytatni a nemzeti eljárásokat is. Ez utóbbi eljárások száma a pénzügyi válság kirobbanása óta növekedett ugyan, azonban akkor érdemes leginkább ilyen szabadalmat szerezni, ha Európán kívül más országokban is szeretne kizárólagosságot szerezni a jogosult.

A nemzeti bejelentések száma kevesebb lett az előző évhez képest és a magyar bejelentők aktivitása is csökkent (641 szabadalmi kérelemre), melyek kétharmada (437) ráadásul egyéni bejelentésekből származik. Ez azért aggályos, mert az ilyen ügyfelek mögött nincsen vállalkozás, amely gazdaságilag kiaknázhatná a szabadalmakban rejlő lehetőségeket.

A 2013. év végén érvényes magyar szabadalmak száma 19 130 volt, mely 15%-os növekedést mutat a megelőző évhez képest. A szakágakat tekintve a Magyarországon hatályos szabadalmak listavezetője, akárcsak korábban, a gyógyszeripari szegmens. Olyannyira jelentős ez a terület, hogy a hatályos összes szabadalmi oltalomnak az egy hatod részét teszi ki. A rangsor második helyén a gépészet áll 5%-os aránnyal, majd ezt követi a kémia területén (a gyógyszeriparon kívül eső) megadott szabadalmak száma. A hazánkban hatályos szabadalmak jogosultjainak döntő többsége (95%-a) külföldi tulajdonos, akik közülük a legtöbben németországi székhelyűek, majd utánuk legnagyobb számban a francia és svájci jogosultak állnak.

A nemzeti védjegybejelentések terén az előző évhez képest 16%-os visszaesés történt, melynek okát a Hivatal elnöke abban látja, hogy 2013-ban nem, vagy már csak korlátozott mértékben lehetett igénybe venni az uniós pályázati támogatásokat. Pozitív változás történt viszont a formatervezésiminta-oltalom bejelentések terén, közel kétharmadával nőtt a nemzeti bejelentések száma.

A Hivatal harmadik éve végzi a szerzői közös jogkezelő szervezetek felügyeletével kapcsolatos feladatokat is, melyen belül különösen az átlátható beszámoló-készítést és a működtetéssel összefüggő lényeges pontokat vizsgálta. A Hivatal egyebekben a szerzői jogi törvénynek megfelelő művek önkéntes nyilvántartásba vételt is lehetővé teszi az alkotók, bejelentők számára. Ez a fajta nyilvántartásba vétel azonban nem keletkeztet szerzői jogi védelmet a kérelmező részére, csupán megkönnyíti a szerzői jogi jogosultság bizonyítását. Egyfajta bizonyítékul szolgál ahhoz, hogy a műalkotás a nyilvántartásba vételkor a Hivatal által kiadott tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány tartalma szerint létezett. 2013-ban rekordmennyiségű, majdnem 650 önkéntes nyilvántartásba vételi kérelem érkezett, mely az előző évhez képest 33%-os növekedést jelent.

A Kormány által tavaly augusztusban elfogadott - a szellemi tulajdon védelmét szolgáló - Jedlik-terv fontosságát a Hivatal elnöke is kiemelte a sajtótájékoztatón. A programot az első olyan kormányzati stratégia között tartják számon, melynek középpontjában a szellemi tulajdon áll. A 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra szóló tervezet alapvető célja, hogy bemutassa a szellemi tulajdon védelmének legfontosabb intézményeit, a védelem aktuális állapotát, s a helyzetelemzés alapján jövőbeni célokat fogalmazzon meg. A terv több, mint negyven cselekvési irány mentén, több, mint száz intézkedést irányoz elő, s mindezeket négy fő pillérbe rendezi (iparjogvédelem, szerzői jog, nemzetpolitika, szellemi tulajdoni intézményi teljesítőképesség fokozása).

Kiemelkedő eredményként könyveli el a Hivatal, hogy az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) „bíró-képzésének” Budapest ad majd otthont a jövőben. Az ESZB létrehozására 2013 februárjában került sor Brüsszelben azzal a céllal, hogy a későbbi egységes európai szabadalmi eljárásokkal, illetve a klasszikus európai szabadalmi ügyekkel kapcsolatban felmerülő vitákban a peres eljárásokat lefolytassa. Az ESZB-t létrehozó megállapodás alapján a részes tagállamok nemzeti bíróságainak néhány feladata is átkerül az ESZB-hez. Említésre került, hogy a Szabadalmi Bíróság Képzési Központjának megnyitása alkalmából több külföldi és hazai előadó részvételével kerül megrendezésre idén márciusban Budapesten. A nemzetközi együttműködés keretében szó eset továbbá arról a közös együttműködési szándéknyilatkozatról, melyet a Visegrádi Együttműködés keretében a cseh, lengyel, szlovák partnerhivatalokkal írt alá a Hivatal tavaly októberben azzal a céllal, hogy egy közép-európai „virtuális” szabadalmi intézetet hozzanak létre a szerződők a későbbiekben, mely a régi nemzetközi szabadalmi bejelentései során kutatási és elővizsgálati szervként funkcionál majd.

  • kapcsolódó anyagok
SZABADALOM
MAGYAR SZABADALMI HIVATAL
EGYSÉGES EURÓPAI SZABADALOM
SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA