Védett vállalati „besúgók” - Magyarországon is működik a visszaélés-jelentéstételi törvény

2014.02.26. Jogi Fórum / Szecskay Ügyvédi Iroda

2014-től magánvállalatok is létrehozhatnak törvényileg szabályozott visszaélés-jelentéstételi (whistleblowing) rendszert, amely alapján a cégen belüli gyanús eseményekről biztonsággal tehetnek bejelentést a munkatársak – hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda. A törvény pozitív fejlemény, ám Magyarország egyelőre nem kerülhet át a legfejlettebb bejelentő-védelmi törvényi környezetű államok sorába a Transparency International listáján, mert jelenleg még nincsen olyan programja, amely biztosítaná a bejelentők hatékony védelmét az esetleges negatív szankciókkal szemben.

Toni Fernandes, egy nemzetközi telekommunikációs cég angliai pénzügyi vezetője arra figyelt fel, hogy az ügyvezető igazgató számlák nélkül vesz fel költségtérítést és az összegek egy ruházati boltba, valamint egy ügyvédhez vándoroltak. 316 ezer fontot költött el főnöke jogosulatlanul. Amikor beszámolt erről az igazgatótanácsnak, felfüggesztették, majd elbocsátották. Ám az angol bejelentő-védelmi törvénynek köszönhetően a munkaügyi bíróságtól 239 ezer font kártérítést kapott, a csaló igazgatót pedig kirúgták.

A Transparency International által idézett történet arra világít rá, hogy milyen fontos szerepet tölthet be, ha egy országnak van ún. „whistleblowing” (visszaélés-jelentéstételi) rendszerek létrehozását szabályozó törvényi környezete. Január óta Magyarország is ezen államok közé tartozik. Bár itthon a besúgórendszerek történelmi áthallásai miatt sokáig adatvédelmi akadályokba ütközött (jóllehet bizonyos feltételek teljesítése esetén jogszerűen kiépíthető volt ilyen rendszer), hatályba lépett a törvény, amelynek alapján a magántulajdonban lévő vállalatok nálunk is létrehozhatják a whistleblowing rendszert.

Ez a belső szabályozás a gyanús vállalati eseményekről szóló bejelentéseket kezeli. „Vagyis ha például egy munkavállaló a bejelentések fogadására és feldolgozására kijelölt személyt vesztegetésről, gyanús tanácsadói szerződésről, könyvelési anomáliákról informálja, akkor megfelelő "forgatókönyv" szerint zajlik a bejelentés vizsgálata, és a bejelentő elvileg megnyugodhat, hogy ő és személyes adatai biztonságban lesznek” – mondja Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

A törvény elsősorban amerikai tőzsdén jegyzett, illetőleg az amerikai Securities and Exchange Commission (SEC) felé jelentéstételi kötelezettséggel bíró társaságok és azok magyar leányvállalatai számára lehet érdekes, mivel maga a whistleblowing intézménye is az Egyesült Államokból származik. A jogalkotó célja az volt, hogy a hazai szabályozást az Európai Unió előírásai szerint alakítsa ki.

A Transparency International tavaly novemberben, a törvény hatályba lépése előtt 4 országot sorolt a fejlett bejelentő-védelmi törvény szerint működő államok közé az unióban: az Egyesült Királyságon kívül Luxemburg, Románia és Szlovénia szerepel a listán. Magyarország Ausztriával és Németországgal együtt azon 16 állam között kapott helyet, ahol részlegesen oldották meg a kérdést, mivel a szervezet szerint ezen országokban nem biztosított a bejelentők hatékony védelme.

Whistleblowing rendszerek fejlettsége Európában (Transparency International rangsora, 2013. november) 

Fejlett rendszer Részlegesen fejlett rendszer Nem létező v. korlátozott rendszer
Egyesült Királyság Ausztria Bulgária
Luxemburg Belgium Finnország
Románia Ciprus Görögország
Szlovénia Cseh Köztársaság Litvánia
  Dánia Portugália
  Észtország Szlovákia
  Franciaország Spanyolország
  Hollandia  
  Írország  
  Lengyelország  
  Lettország  
  Magyarország  
  Málta  
  Németország  
  Olaszország  
  Svédország  

A hazai törvény alapján a kivizsgálásban közreműködő személy a bejelentők és a bejelentéssel érintett személyek személyes adatait külön hozzájárulásuk nélkül kezelheti, feltéve, hogy a rendszer működtetését az adatvédelmi nyilvántartásba bejelenti és teljesíti az egyéb törvényi kötelezettségeket. „Ez a könnyítés a törvény egyik legfontosabb erénye” – mondja Kovács Zoltán Balázs. Kötelezettség például, hogy a rendszer működését, jellemzőit a munkáltató honlapján, magyar nyelven részletesen ismertetni kell.

Mint minden rendszerrel, természetesen ezzel is vissza lehet élni, például személyes bosszúra felhasználni. „A rosszhiszemű bejelentésnek, visszaélésnek azonban polgári jogi, munkajogi vagy súlyosabb esetben büntetőjogi szankciói lehetnek” – figyelmeztet a szakértő.

Így működik a whistleblowing rendszer

A rendszerben bejelentést tehetnek a munkavállalókon kívül a szerződéses partnerek és azok is, akiknek ehhez méltányolható jogos érdeke fűződik. A bejelentést a munkáltató köteles 30 naptári napon (kivételes esetben 3 hónapon belül) belül kivizsgálni és a bejelentő adatait, valamint a bejelentés tartalmát a vizsgálat, illetőleg a felelősség megállapítására irányuló eljárás jogerős lezárásáig titokban tartani.

A munkáltató bejelentő-védelmi ügyvédet is megbízhat a panaszok kezelésével és kivizsgálásával. A bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezését követő hatvan napig vagy a megindított más eljárások jogerős lezárásáig lehet kezelni, utána törölni kell. A törvény értelmében a bejelentési rendszerben különleges adatok kezelése tilos, ami megnehezítheti a vizsgálatot.

Kapcsolódó cikk:

„A fickó beszélne, de nem teheti.” - A whistleblowing jogi szabályozása a magánszektorban

Védett bejelentők - Hatályos a cégen belüli bejelentéseket szabályozó whistleblowing-törvény

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
KORRUPCIÓ