Egységes európai vasúti térség - A vasúti közlekedés szabályozásának súlypontjai és tervezett változásai

2014.02.27. Jogi Fórum / MTI

Az új vasúti törvény szétválasztja majd a "nagyvasúti" és más kötöttpályás rendszereket (kisvasút, turistavasút, sífelvonók, kézihajtány) - mondta Rácz Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályvezetője a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) kétnapos kápolnásnyéki konferenciáján.

Az osztályvezető A vasúti közlekedés szabályozásának súlypontjai és tervezett változásai című előadásában rámutatott, hogy tisztább viszonyokat eredményezhet, ha külön kezelik a két területet.

Emellett fontosnak nevezte az uniós szabályozás átvételét, vagyis az egységes európai vasúti térségről szóló irányelv beemelését az új jogszabályba 2015 júniusáig. Az irányelv tartalmazza egyebek mellett a pályahasználati díjképzés megváltoztatását és a pályahálózati kiszolgáló létesítmények újradefiniálását.

Rácz Gábor az elmúlt években megvalósult, illetve hamarosan záruló vasúti fejlesztések közül kiemelte a Budapest-Cegléd-Szolnok, a Budapest-Székesfehérvár, a Budapest-Esztergom, a Budapest-Vác, a Biatorbágy-Tata, a Budapest-Miskolc, a Budapest-Pusztaszabolcs vonalak, a V0 körgyűrű, illetve a fővárosban a pályaudvarokhoz vezető vonalak fejlesztését.

Közölte: a vasúti fejlesztési tervek között szerepel a Bajánsenye-Boba, a Székesfehérvár-Boba, a Budapest-Szolnok-Gyoma, a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vonal, valamint a Balaton déli partján lévő vasútvonal fejlesztése.

Pafféri Zoltán a Magyar Államvasutak Zrt. kiemelt projektek vezetője előadásában elmondta, hogy a társaság fejleszteni csak biztos kiindulási alappal tud, amit az elmúlt évek szervezeti átalakításai biztosítanak. Hosszú idő után a MÁV megkapta az államtól a pályaüzemeltetési költségek összegét, vagyis rendelkezésre állnak a források, amelyekből el tudják végezni a karbantartásokat - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a nyolcezer kilométer hosszúságú vasúthálózat megfelelő színvonalú karbantartásához évente 250 kilométernyi szakaszt kellene átépíteni, amiből eddig évente átlagosan 25 kilométert tudtak megvalósítani. Reményét fejezte ki, hogy ezen tudnak változtatni a jövőben, elsősorban uniós források felhasználásával.

Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. végzi az európai korridorok fejlesztését, emellett a MÁV "a hálózati szűk keresztmetszetek" megszüntetését, az eredeti kiépítési paraméterek visszaállítását igyekszik elvégezni ott, ahol a legnagyobb szükség van rá az áru- és a személyszállítás tekintetében. Példaként említett híd felújításokat, párhuzamos vágányok kiépítését, villamosítást és energiaellátó rendszerek fejlesztését.

Pafféri Zoltán elmondta, hogy egy 3,5 milliárd forintos KÖZOP-forrásból komplex megvalósíthatósági tanulmány készül: a cél, hogy egy stratégiai koncepcióba fogják össze a 2015-től ütemezhetően indítható és 2020-ig megvalósuló, műszakilag alaposan előkészített kivitelezési projekteket.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
JOGALKOTÁS