Valóban kiküldetés-e a kiküldetés? - A munkajogi döntés személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási hatásai

2014.03.11. Jogi Fórum / Jancsa-Pék Judit, Elek Diána, LeitnerLeitner

A munkaerőpiacon végbemenő globalizáció következtében egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar munkáltatók külföldi cégcsoporton belüli munkavégzésre küldik ki munkavállalóikat. Az is elképzelhető, hogy külföldi üzleti partnerüktől megrendelt szolgáltatást végzi el helyben a cég munkatársa. Más esetben magyar cégek fogadnak alkalmazottakat külföldön működő vállalkozástól. Ezekben az esetekben a munkajogi formalitások mellett a foglalkoztatási konstrukció egyes elemei döntő hatással lehetnek a kiküldetés adójogi és társadalombiztosítási minősítésére.

Ha a Magyarországra kiküldött integrálódik a fogadó cég szervezetébe - a magyar cég érdekében, annak utasításai szerint, annak szankcionálása mellett, a szervezetbe beépülve dolgozik, a munkaeszközöket a magyar cég biztosítja, ő adja ki a szabadságot, a munkavállaló kiválasztásának/ felmondásának jogait gyakorolja - végül is a küldő cég jogi munkáltatói státusza mellett a magyar fogadó cég válik a hozzá kiküldött munkavállaló adójogi értelemben vett gazdasági munkáltatójává. A 2013-as nemzetközi adózási irányvonal erősödésnek köszönhetően, az adózásban a gazdasági munkáltatói viszonyt kell erősebbnek tekinteni. Gazdasági munkáltatóvá kell minősíteni a NAV tájékoztatója és az OECD mintaegyezmény kommentárja alapján tehát azokat a fogadó cégeket, amelyek

  • gyakorolják a munkavégzés módjára vonatkozó utasítási, ellenőrzési jogot; meghatározzák a szabadságolás és munkavégzés rendjét;
  • viselik a felelősséget munkavégzés helyéért; munkajogi szankciókat alkalmaznak a munkavállalóval szemben;
  • a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja a formális jog szerinti munkáltató által arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló;
  • a munkavégzéshez szükséges anyagokat és eszközöket a fogadó cég bocsátja rendelkezésre;
  • a munkavállalók kiválasztását a fogadó cég végzi, számukat és képzettségüket ez határozza meg;
  • a fogadó cég gyakorolja a munkavállalókkal kötött szerződés felmondásának jogát.


A NAV nyilvános iránymutatása szerint, az átminősítés minden 2013. november 1-jét követően létrejött munkaviszonyt és kiküldetési viszonyt érinthet. Nézzük hát, egy ilyen átminősítés milyen következményekkel járhat.

Főszabály szerint a rövid távú, azaz 183 napot el nem érő időtartamú, kiküldetések esetén a magánszemélyek személyi jövedelemadózásának helye maradhat a kiküldetés állama. A magyar gazdasági munkáltató jelenléte azonban azzal a következménnyel jár, hogy a munkavállaló magyarországi munkájára tekintettel szerzett jövedelme után az adóztatási jog a munkavégzés államába, Magyarországra tevődik át, itt keletkezik adófizetési és bevallási kötelezettség.

A gazdasági munkáltató megjelenése, a társadalombiztosítási járulékfizetés rendszerét is megbolygathatja. Fő szabály szerint, mindig a munkavégzés államában keletkezik biztosítási jogviszony és ott kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettségeket is, de társadalombiztosítási értelemben vett kiküldetés esetén azonban egy kivételszabályt lehet alkalmazni, annak érdekében, hogy a társadalombiztosítás a kiküldő államban maradhasson. Ahhoz viszont, hogy ezt alkalmazni lehessen szigorú szempontoknak kell megfelelni. Társadalombiztosítási szempontból a külföldi munkavégzés akkor minősül kiküldetésnek, ha:

  • megmarad a szerves kapcsolat a kiküldő cég és a kiküldött munkavállaló között; a külföldi vállalkozás gyakorolja az utasítási, ellenőrzési jogot a munka felett és viseli a munka eredményével kapcsolatos kockázatot;
  • a munkavállaló továbbra is a kiküldő vállalkozás nevében és javára végzi munkáját Magyarországon;
  • a munkavállalót nem olyan munkavállaló felváltására küldenék ki, akinek kiküldetési ideje lejárt;
  • a munka várható ideje nem haladja meg a 24 hónapot;
  • a munkavállaló rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap megszakítás nélküli biztosítási jogviszonnyal a kiküldő országban;
  • a munkavállalót a fogadó vállalkozás nem küldi tovább egy másik tagállamba, és nem bocsátja egy másik vállalkozás rendelkezésére;
  • a kiküldő vállalkozás a tevékenységét szokásosan és jelentős mértékben a kiküldő államban végzi és ilyen tevékenység végzésére küldi ki a munkavállalóját (ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha a kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz történik).

A magyar gazdasági munkáltató meglétének hatására a fenti kritériumrendszer több ponton is sérül, melynek hatására nem teljesülnek a kiküldetés szigorú feltételei. Ilyenkor előfordulhat, hogy a kiküldő ország hatósága nem adja ki a fogadó államban való járulékmentességhez szükséges az A1-es igazolást kiküldetés jogcímén, vagy a korábban ilyen jogcímen kiállított igazolás érvényét veszti. Amennyiben más jogcímen sem állítható ki az A1-es igazolás, a munkavállaló biztosítási jogviszonya a munkavégzés államára, Magyarországra helyeződhet át.

Érdemes figyelni tehát a gazdasági munkáltatóval kapcsolatos körülményekre, mert egy adóhatósági átminősítés súlyos adó és társadalombiztosítási következményekkel járhat. A meg nem fizetett személyi jövedelemadó, az egyéni és céges járulékokban való elmaradás, ezek megfizetésén túl szigorú bírságokat is vonhatnak maguk után.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
ADÓZÁS