Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Franchise, faktoring, pénzügyi lízing - Új gazdasági szerződésformák a polgári jogban - Március 15-től hatályban az új Ptk.

2014.03.12. Jogi Fórum / MTI

Számos gazdasági szerződés forma kerül be az új Polgári törvénykönyvbe, a jogszabály március 15-én hatályba lépő változatával: a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing. A törvényhozók létrehozták a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartást, amelybe be kell vezetni a faktoring, az ingóságra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéseket, zálogjogot és tulajdonjog fenntartást.

A franchise szerződést jogbérletnek nevezi a jogszabály hatodik könyve, ahol a kötelmi jog formáit taglalja. Franchise-ba adni szerzői jogvédelem valamint iparjogvédelem alatt álló tárgyakat, illetve védett ismeretet lehet. A franchise-ba vevő ezeket használhatja, illetve hasznosíthatja. A franchise-ba adó kötelessége az átadott jogok zavartalan használatának a garantálása, míg a franchise-ba vevő köteles a kapott ismereteket megóvni.

Amennyiben a szükséges alapanyagot a franchise-ba adó biztosítja, a franchise-ba vevő csak akkor térhet át másik szállítóra, ha az előbbi a megrendelését nem teljesítette. A franchise-ba vevőt a partnere utasíthatja arra, hogy őrizze az ő jó hírnevét. Ha ebből kár származik, akkor azért a franchise-ba adó felel.

A faktoring szerződés alapján az adós harmadik személlyel szembeni követelését a faktorra engedményezi, de ha a harmadik személy esedékességkor nem fizet, akkor az adós köteles visszafizetni a faktornak a követelésért kapott pénzt, annak a kamatával együtt.

A gyakorlatban kétféle faktoring működik: az egyikben a faktor megvásárolja - rendszerint diszkont áron - a követelést és utána saját kockázata lesz annak behajtása. A másik eset viszont a kölcsönhöz hasonló: akinek követelése van egy gazdasági partnerével szemben, de az - jogszerűen - csak később fizet, akkor ezt a követelést átadja a faktornak, aki kifizeti neki a követelés értékét.

A Ptk. definíciójában a követelés átadója a faktor adósa. Ha a faktor nem jut hozzá a követeléshez, akkor visszaadja azt az eredeti tulajdonosának - az adósnak - aki köteles a faktortól kapott pénzt, annak a kamatával együtt visszafizetni.

A faktoring szerződés akkor érvényes, ha bejegyezték a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.

A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízingdíjak fejében - a futamidő végén - a lízingbe vevő megszerzi a lízingbe adótól a lízingelt dolog tulajdonjogát automatikusan, vagy maradványérték megfizetésével.

A gyakorlatban ismeri az operatív lízing fogalmát is, amikor a lízingbe vevő kikötött ideig használja az eszközt, majd visszaadja azt a lízingbe adónak, ez a forma azonban nem került be a Ptk-ba, mert erre a bérlet szabályai alkalmazhatók.

A pénzügyi lízingben a lízingbe vevő - a szerződés megkötésétől, illetve a birtokba adástól - használja az eszközt, szedi annak a hasznait, és viseli a vele járó költségeket, az eladás kivételével, minden tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezik. A Ptk. megengedi az eszköz használatának az átengedését is, feltéve, hogy ahhoz a lízingbe adó hozzájárult.

A lízing tényét, ha az ingatlan, akkor az ingatlan-nyilvántartásba, ha pedig ingó dolog, akkor a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyeztetni.

A szakjogászok már felhívták az érintettek figyelmét, hogy a tartós bérletnek nevezett konstrukció - a Ptk. fogalma szerint az operatív lízing - amennyiben annak futamideje eléri a dolog gazdasági élettartamát, illetve a lízing (bérleti) díj meghaladja a lízingelt tárgy piaci értékét - az új szabályok szerint átminősül pénzügyi lízinggé.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) kötelessége hitelbiztosítéki nyilvántartás működtetése, annak - az üzemszerű karbantartás időszakot kivéve - minden munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhetőnek kell lennie.

A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel - a regisztráció - a hitelbiztosítéki rendszer felületén kezdeményezhető. A regisztráció érvényesítéséhez a kérelmező a közjegyző előtt, az adatai valósággal egyezőségéről nyilatkozatot tesz.

A regisztrációs kérelem sikeres benyújtása esetén biztosít a MOKK hozzáférést a hitelbiztosítéki rendszerhez. A regisztrált felhasználónak a hitelbiztosítéki nyilatkozatát minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia. A nyilatkozatot tevőnek költségtérítést fizet a szolgáltatásért.

A hitelbiztosítéki rendszer felületén bárki, azonosítás nélkül betekinthet a zálogkötelezett nevének - magánszemély esetén a születési időpontja és anyja neve - megadásával. A kiadott eredmény közli, hogy az illető szerepel-e, és ha igen, akkor milyen minőségben, a nyilvántartásban.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
TÁRSASÁGI JOG
GAZDASÁGI JOG
JOGALKOTÁS
ÚJ PTK