Fokozottabb uniós védelem a tagállami jogállamiságnak - Új eszköz kerülhet az Európai Bizottság kezébe az új mechanizmus keretében

2014.03.12. Jogi Fórum / MTI

A jogállamiságnak az uniós tagállamokon belüli erősebb védelmét célzó előterjesztést ismertetett kedden Strasbourgban az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság.

A dokumentum abból indul ki, hogy az uniós "jog őrzőjének" (vagyis tiszteletben tartása ellenőrének) is tekintett brüsszeli bizottság kezében igencsak korlátozott hatásfokú eszközt jelent a kötelezettségszegési eljárás megindításának a lehetősége az uniós jogi előírásokat megsértő tagállammal szemben. Másfelől az uniós alapértékek megsértése esetén a tagsági jogok megvonásának a lehetőségével - a Lisszaboni Szerződés 7. cikke értelmében - csak olyan rendkívül súlyos esetekben élhet az uniós intézményrendszer, hogy a két szankcionálási lehetőségszint között szabályozatlan szürke zóna húzódik meg.

Ezt különösen azért tartja rossznak az Európai Bizottság, mert így nincs eszköz a jogállamisági normák olyan mélységű számonkérésére a tagállamokkal szemben, mint amilyen számonkérési rendszer létezik az EU-tagjelölt országok vonatkozásában, az úgynevezett koppenhágai kritériumok formájában.

Az Európai Bizottság által indítványozott új jogállamisági mechanizmus túllépne a csupán az uniós jog megsértése esetén alkalmazható kötelezettségszegési eljárások keretein, és a 7. cikk szerinti eljárást megelőző procedúrát jelentene. Olyan korai figyelmeztető eszközt hoznának létre, amely lehetővé tenné az Európai Bizottság számára, hogy párbeszédet kezdjen az érintett tagállammal "a jogállamot érő rendszerszintű fenyegetés súlyosbodásának elkerülése érdekében".

A folyamat a következőképpen nézne ki: miután a brüsszeli bizottság eljuttatta a tagállamhoz a"jogállamiságra vonatkozó véleményét" (lényegében figyelmeztetését), az érintett tagállamnak módja nyílna a válaszadásra. A következő szakaszban, ha addig nem születik megnyugtató megoldás az ügyben, a bizottság a tagállamnak szóló, "jogállamiságra vonatkozó ajánlást" bocsátana ki arra nézve, hogy a tagállam megszabott határidőn belül oldja meg a körvonalazott problémákat, és adjon tájékoztatást a megtett intézkedésekről. A bizottság az ajánlását nyilvánosságra hozná. Ezután lépne életbe a nyomon követési szakasz: ha a megadott határidőn belül nem születne megoldás, végső eszközként a 7. cikk továbbra is minden esetben alkalmazható lenne a válság megoldására és az Európai Unió értékeivel való összhang biztosítására.

A kezdeményezést José Manuel Barroso brüsszeli bizottsági elnök, Viviane Reding, a bizottság igazságügyi alelnöke, valamint Cecilia Malmström belügyi EU-biztos közös strasbourgi sajtótájékoztatóján ismertették.

Barroso hangsúlyozta: lehetővé kell tenni az Európai Bizottság számára, hogy "korai szakaszban és átlátható módon közbeavatkozhasson azokban az esetekben, amikor a jogállamiság súlyos és rendszerszintű megsértése következik be valamely tagállamban". Reding megfogalmazása szerint a jogállamiság megóvására szolgáló új eszköz a "súlyos és rendszerszintű fenyegetések ugyanazon határértéke esetén" lenne alkalmazandó "minden tagállamra, függetlenül azok földrajzi elhelyezkedésétől és méretétől".

A bizottsági alelnök arra az újságírói kérésre, hogy illusztrálja példával, mi tekinthető "rendszerszintű" problémának, azt válaszolta: ilyen problémára utalhat az, ha az igazságszolgáltatási ágazat nem tudja betölteni a maga szerepét az önállóság hiánya miatt.

A sajtóértekezleten szóba kerültek a Magyarországgal és Romániával kapcsolatban korábban elhangzott felvetések. Reding kiemelte, hogy a gondokat eddig ad hoc módon kellett kezelni, és hogy a brüsszeli bizottság most áttekinthető rendszerbe kívánja foglalni a problémák jelentkezése esetén követendő eljárást.

Ismertették a strasbourgi sajtóeseményen az EU igazságügyi politikájának jövőjére vonatkozó elképzeléseket is. A jogérvényesülés terén a brüsszeli bizottság három fő kihívást határozott meg: az igazságügyi hatóságok közötti, illetve a hatóságokba vetett állampolgári és szakmai bizalom fokozását, a mobilitás ösztönzését és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulást.

Ami az elsőt, a bizalomnövelést illeti, ennek mintegy "helyzetjelentéseként" az igazságügyi stratégia mellékleteként csatolták az Eurobarometer tavaly novemberi felmérésének az eredményét. Ebből kitűnik, hogy Magyarországon az 53 százalékos uniós átlagnál érzékelhetően nagyobb, 58 százalékos a lakosság bizalmi indexe az igazságszolgáltatási intézményrendszer iránt.

Szintén közzétették az európai bizottsági elképzeléseket az uniós belügyi politika jövőjének kialakításáról - a migrációs, menekültügyi és biztonsággal kapcsolatos kérdések lehetséges kezeléséről.
Cecilia Malmstöm az elmúlt években elért eredmények közül kiemelte a közös európai menekültügyi rendszer létrehozását, a schengeni térség megerősítésére, a szervezett bűnözés - például az emberkereskedelem, az internetes veszélyforrások vagy a korrupció - elleni fellépést. Hangsúlyozta ugyanakkor a továbblépés szükségességét.

Az új belügyi stratégia szerint az EU-nak készen kell állnia arra, hogy valódi szolidaritásról és valamennyi tagállam együttes felelősségvállalásáról tanúskodó módon tegyen eleget menekültügyi kötelezettségeinek. Biztosítani kell, hogy a nagy menekültügyi nyomás időszakaiban is számítani lehessen a segítségnyújtásra - olvasható az erről kiadott tájékoztatóban.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
JOGÁLLAMISÁG