Megkérdőjelezett vajdasági autonómia - Elkészült a vajdasági statútum módosításának javaslata

2014.04. 1. Jogi Fórum / MTI

Elkészült a Vajdaság alapdokumentumának számító statútum módosításának javaslata, amelyet az újvidéki és a belgrádi parlamentnek június 6-áig el kell fogadnia – írta a hétvégén a Dnevnik című újvidéki napilap.

A módosításra azért volt szükség, mert a szerb alkotmánybíróság decemberben az ország alaptörvényével összeegyeztethetetlennek minősítette a statútum szövegének kétharmadát. Szerbia északi tartománya fél évet kapott arra, hogy módosítsa a dokumentumot, mert az alkotmánybírák úgy vélték, ha azonnal hatályon kívül helyezik a statútumot, azzal jogi űr keletkezne a Vajdaságban. A bírói testület ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem kérdőjelezhető meg az a szerep, amelyet a Vajdaság betölt és a vajdasági lakosok autonómiához való joga sem.

A Dnevnikben megjelent információk szerint a jövőben Újvidéket nem lehet a tartomány fővárosának nevezni, csak közigazgatási központjának, és a Vajdaságnak nem kormánya, hanem végrehajtó tanácsa lesz. Ezt a megnevezést használták egyébként 2010. január 1., a statútum életbe lépése előtt is.

Az új alapdokumentumban az is szerepel majd, hogy a Vajdaság nem vehet részt nemzetközi együttműködésekben, csupán "a megfelelő területi közösségekkel és más államok egyéb, autonómiát élvező egységeivel létesíthet együttműködést a Szerb Köztársaság külpolitikájának keretében, az ország területi egységének és jogrendjének tiszteletben tartásával".

Slobodan Orlovic, a szöveg módosítását végző munkacsoport elnöke a Vajdasági Rádió és Televíziónak elmondta, hogy az új szöveg már minden szempontból összeegyeztethető Szerbia alaptörvényével. Maradt néhány kérdéses pont, de hétfőn ezekről is döntenek – tette hozzá. Magyarázata szerint kétféle módosításra volt szükség: egyrészt az alkotmányellenesnek minősülő szövegrészeket kellett átírni, másrészt pedig olyan módosításokat végrehajtani, amelyek javítanak az egész szövegen.

A tervezet várhatóan rövid időn belül a vajdasági parlament elé kerül.

Korhecz: A vajdasági statútum tartalmát akartuk megőrizni az átíráskor

"A Vajdaság alapdokumentumának számító statútum vitatott rendelkezéseinek módosításakor a szakértői munkacsoport azt tartotta szem előtt, hogy az új rendelkezések megegyezzenek az alkotmánybíróság jogfelfogásával, ugyanakkor a lehető legtöbbet őrizzék meg abból a tartalomból, amely a jelenlegi alapdokumentumban is benne van" – magyarázta Korhecz Tamás alkotmányjogász, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke az utóbbi két hónap munkáját a szabadkai Pannon RTV Közügyek című hírháttér műsorában hétfőn.

"Az alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amellyel gyakorlatilag a vajdasági autonómiának az egészét megkérdőjelezte" – fogalmazott Korhecz Tamás. Hozzátette: ezzel elvitatta a Vajdaság lakosságától az autonómiához való jogot, és az alkotmány rendelkezéseit úgy értelmezte, hogy azok a lehető legkisebb teret biztosítsák a vajdasági autonómia vonatkozásában.

Elmondta, hogy sok esetben sikerült a tartalmat átfogalmazni, megőrizve annak lényegét, de azért felajánlani egy alternatívát, hogy az alkotmánybíróság által kifogásolt rész más megfogalmazásban visszahelyezhető legyen a szövegbe. „Megpróbáljuk megőrizni azt, amit meg lehet őrizni” - szögezte le, hozzáfűzve: „így sok esetben nem szűnik meg a rendelkezés, hanem felváltjuk egy átfogalmazott jogszabállyal, ami kiállja az alkotmánybíróság tesztjét”.

Kiemelte, hogy az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte azt a paragrafust is, amely felsorolja a tíz legnépesebb szerbiai nemzeti közösséget, és kimondja azok egyenrangúságát. Az új megoldási javaslat ugyanígy felsorolja a legnépesebb nemzeti közösségeket, azzal a különbséggel, hogy nem általánosságban hirdeti meg az egyenrangúságukat, hanem azt mondja ki, hogy „a Vajdaság szervei hozzájárulnak ennek az alkotmány által szavatolt egyenrangúságnak az eléréséhez”. Egy dolgot azonban megváltoztattak: „a szerbeket nemzetnek nevezzük és nem nemzeti közösségnek, mert az alkotmánybíróság kifogásolta, hogy a szerbek nem lehetnek vajdasági szinten nemzeti közösség, mert a szerb nemzetállamban ők a nemzet”.

A statútum jelentőségével kapcsolatban így fogalmazott: azért fontos, mert ez az egyetlen olyan jogszabály, amely csak a Vajdaságról szól. A szerb alkotmány a rendelkezései többségében egy meghatározatlan autonóm tartományról szól, annak ellenére, hogy a jogrendben ténylegesen csak egy tartomány szerepel – magyarázta. „A statútum pedig alkalmas arra is, hogy megjelenjenek benne azok a vajdasági specifikumok, értékek, elvek, amelyek a számunkra fontosak, amelyek egyedivé teszik a tartományt, például a hivatalos többnyelvűség, a részarányos foglalkoztatás, a multikulturalizmus támogatása, a nemzetiségi egyenrangúság”. Ha ezek nincsenek a statútumban, és ha nem teszünk semmit, akkor az alkotmánybíróság döntésének hatályba lépésével ezek megszűnnek – nyomatékosította.

Korhecz elmondta még, hogy a rendelkezések egyötödénél nem alakult ki konszenzus, erről majd a vajdasági képviselőház dönt. Az új alapdokumentumot június 6-ig kell elfogadnia az újvidéki és belgrádi parlamentnek is.

Kapcsolódó cikk:

A Vajdasági statútum kétharmada sérti Szerbia alaptörvényét - A szerb alkotmánybíróság határozatot hozott

  • kapcsolódó anyagok
KISEBBSÉGI JOGOK
SZERBIA