Az Európai Bizottság pénteken lezárta a Magyarországgal szemben a kiskereskedelmi adó miatt indított kötelezettségszegési eljárást. Az eljárás ejtéséhez köze lehet annak, hogy az Európai Bíróság februárban egy cég beadványára már ítéletet hozott ugyanebben az ügyben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből értesülhetett a közvélemény arról, hogy az Európai Bizottság lezárta a Magyarország ellen a kiskereskedelmi adó miatt indult kötelezettségszegési eljárást. A Bizottságnál ugyan nem hozták nyilvánosságra a hírt, de utólag egy nevének mellőzését kérő illetékes megerősítette, hogy valóban született ilyen döntés.
A kiskereskedelmi különadó miatt 2012 júniusában indult kötelezettségszegési eljárás, ugyanazon év novemberében pedig már az indokolással ellátott véleményt is megküldte a Bizottság Magyarországnak.
Az adónemet 2010 őszén vezette be a kormány, és mint kiderült, ezzel is ugyanaz a problémája Brüsszelnek, mint a bírósági eljárásból azóta visszavont távközlési adóval. A Bizottság szerint az adókulcsok kialakítása és a piac struktúrája miatt a gyakorlatban a hazai vállalatok kedvezőbb elbánásban részesülnek, és az adók többnyire a külföldi tulajdonú vállalatokat terhelik. A Bizottság továbbá úgy vélte, hogy az árbevétel-alapú adó mértéke nem lehet progresszív.
A bizottsági eljárással párhuzamosan egy külföldi sportszergyártó cég, a Hervis egy magyar bíróságon megtámadta a magyar bolti kiskereskedelmi adót, amelyet a magyar bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Bírósághoz továbbított. Az ügyben a taláros testület február elején már ítéletet is hirdetett.
Nevük mellőzését kérő források szerint egyértelmű, hogy e fejlemény miatt tartotta feleslegesnek Brüsszel folytatni az eljárást és a harmadik, bírósági szakaszba léptetni azt. Hiszen az Európai Bíróság februári ítéletében megadta a kulcsokat az ügy lezárásához az őt előzetes döntéshozatali kérelemmel megkereső székesfehérvári bíróságnak.
Az EB ítélete, amire a magyar bíróságnak kell feltenni a koronát, ugyanakkor nem csak eljárásjogi szempontból befolyásolta a Bizottságot, hanem azért is, mert az ítélet források szerint egy fontos ponton nem támasztotta alá a testület érvelését. A luxembourgi székhelyű bíróság ugyanis ezen érvelés szerint nem minősítette a sávos progresszív adózást jogellenesnek. Emellett a kifogásolt magyar törvényt is kivezették már.
Az Európai Bíróság februári ítélete szerint a magyar bolti kiskereskedelmi adó közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet, és ellentétes lehet az uniós szerződés vonatkozó cikkeivel. A verdikt kimondása ugyanakkor az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet benyújtó magyar bíróságra tartozik.
A taláros testület szerint az EU-szerződések vonatkozó cikkeivel (az EU működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikkéről van szó) “ellentétes a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett adóra vonatkozó olyan tagállami jogszabály, amely e jogszabály értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősülő, vállalatcsoportba tartozó adóalanyokat arra kötelezi, hogy árbevételüket egy erősen progresszív adómérték alkalmazása keretében adják össze, majd az így kapott adóösszeget egymás között valós árbevételük arányában osszák szét, amennyiben – és ennek ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata – a vállalatcsoportba tartozó és a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többnyire más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai”.
Mindez azt jelenti, hogy az előzetes döntéshozatalt kérő magyar (székesfehérvári) bíróságnak nincs más dolga, mint annak megállapítása, hogy a legfelső adósávba tartozó cégek többségükben külföldi kapcsolódásúak-e. Ezt a kérdés nem vizsgálta, nem vizsgálhatta az Európai Bíróság, mert a statisztikai adatokhoz nincs hozzáférése.
A magyar bíróság ugyanakkor lekérheti a listát, amiből megállapítható, hogy a legfelső sávban milyen arányban vannak magyar, illetve külföldi cégek. Ha a törvényszék szerint többségében külföldi cégekről van szó, akkor az Európai Bíróság a felperes Hervis számára kedvező ítélete alkalmazandó. Ha viszont a magyar cégek fizetik a több adót a felső sávban is, akkor nincs diszkrimináció.
Kapcsolódó cikkek:
