Többmilliárdos áfacsalás - El nem ismert felelősség - 13 ezer oldal nyomozati anyag, 21 vádlott a Győri Törvényszék előtt

2014.04. 9. Jogi Fórum / MTI

Az elsőrendű vádlott nem ismerte el felelősségét egy többmilliárdos áfacsalási per keddi kezdőnapján a Győri Törvényszéken.

Máté Kingának, a Győri Törvényszék szóvivő bírájának tájékoztatása szerint adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más cselekmények miatt indult per 21 vádlott ellen. A 13 ezer oldalnyi nyomozati anyag szerint a csoport tagjai több milliárd forintos kárt okoztak. A vádirat ismertetésére három napot szán a bíróság.

A vádirat szerint a két győri illetőségű vádlott cége 2008 és 2011 között különféle termékeket, jellemzően csokoládét, cukrot, étolajat vásárolt a további vádlottak érdekeltségi körébe tartozó cégektől, majd az árut papíron értékesítette egy szlovákiai kft.-nek. A vevő, amelynek tulajdonosa ugyanehhez a körhöz tartozott, budapesti vállalkozásoknak értékesítette tovább az árut, azok pedig olasz és spanyol társaságoknak, azokhoz azonban nem érkeztek meg a termékek.

Mindezzel a vádlottak a költségvetést úgy károsították meg, hogy vagy nem fizették meg az áfát, vagy jogosulatlanul visszaigényelték. A vádirat szerint a legnagyobb így elcsalt összeg csaknem két és fél milliárd, a legjelentősebb jogosulatlan visszaigénylés 1,3 milliárd forint volt - közölte a szóvivő.

Az ügyet 2011 októberi közleményében a Nyugat-Dunántúl eddigi legnagyobb pénzügyi csalásaként említette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és akkori tájékoztatása szerint a céghálózat az élelmiszer-forgalmazás közben körbeszámlázással és színlelt uniós értékesítéssel követett el majdnem négymilliárd forint értékű adócsalást. A Kisalföld című megyei napilap később hét és fél milliárdos ügyről számolt be.

A keddi tárgyaláson az elsőrendű vádlott arról beszélt: nem volt tudomásuk arról, hogy - a vádban szereplő módon - a tőlük vásárolt áruk nem hagyták el az országot; ők külön exportcéget tartottak fenn, amelynek szerződéseiben a vevő vállalta, hogy a termékeket kiviszi az országból.

A vádlott azt állította, értesültek arról, hogy a tőlük távozó vevők más magyarországi telephelyen is megálltak, de kérdésükre azt közölték, hogy ott is árut rakodtak fel.

Nem tűnt fel nekik, hogy ugyanazok a teherkocsik ugyanazokkal az árukkal állnak udvarukon, mivel arra törekedtek, hogy minél kevesebb ideig álljon az áru raktárukban - mondta. Hozzátette: szúrópróbaszerűen ellenőrizték, hogy a vevő tényleg kilép-e a vásárlás után Magyarország területéről.

Közlése szerint a vádiratban szereplő cégek zömének nevével csak meggyanúsításkor találkozott, és arról sem tudott, hogy a beszállítói és a vevői kör részben fedi egymást. Megjegyezte: abban az időben napi 250 raklapnyi forgalmat bonyolított le 470 beszállítót és kilencszáznál több vevőt kiszolgáló raktáruk.

 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
ADÓZÁS
ÁFA