A sajtó felelősségéről - Az Alkotmánybíróság kiállt a Kúria döntése mellett

2014.04. 9. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság április 8-án elutasította a Kúria azon végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt, amelyet a Zuglói Lapok vezetői azért nyújtottak be, mert a legmagasabb bírói fórum szerint lapjuk megsértette a választási eljárás jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét.

A Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzésében megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság 880/2014. számú határozatát – a Budapest 08. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 53/2014. (III. 24.) számú határozatára is kiterjedően –, és megállapította, hogy a Zuglói Lapok megsértette a választási eljárás jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét. Az indítványozók – mint a Zuglói Lapok szerkesztéséért, kiadásáért és fenntartásáért felelősek – kifogásolták, hogy az eljárásban nem vehettek részt, álláspontjukat nem fejthették ki, és a Kúria jogértelmezése következtében sérült a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk is. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt.

A határozat indokolása megállapította, hogy a sajtószabadság a demokratikus és alkotmányos politikai rendszerek egyik legfontosabb intézménye, garanciája és eszköze. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. Az írott sajtó esetében kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és ebben a körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká.

A Kúria döntéséből az következik, hogy a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény követelményei korlátozhatják. Az Alkotmánybíróság szerint a választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására a demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy ez mindenekelőtt és leginkább a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A médiaszolgáltatók tevékenysége mellett ebbe a körbe vonható a közpénzből fenntartott sajtótermékek működése is. A Kúria döntésében érvényesített követelmények ezt a célt szolgálják.

A határozat teljes szövege elovasható itt

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
SAJTÓ
SAJTÓSZABADSÁG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÚRIA