Ma kezdi munkáját az új, kisebb parlament - Új munkarendben dolgozik az új Országgyűlés az új házszabály alapján

2014.05. 6. Jogi Fórum / MTI

Ma tartja alakuló ülését az április 6-i választás eredményeként létrejövő új Országgyűlés, amely a korábbinál kevesebb, 199 képviselővel kezdheti meg munkáját. Az ülésen Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor jelenlegi kormányfőt javasolja miniszterelnöknek, emellett megválaszthatják a parlamenti tisztségviselőket és létrehozhatják az új bizottsági struktúrát.

A parlamenti tanácskozást az államfő nyitja meg délelőtt 10 órakor. Áder János ezt követően Orbán Viktort, a választáson ismét kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét javasolja az új kormány vezetőjének.

Az Országgyűlés vezetését korelnökként a fideszes Turi-Kovács Béla veheti át.

A napirend elfogadása után Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be választási tapasztalatairól.

Az alakuló ülést három tervezett szünet szakíthatja meg. Az elsőre a beszámolók elhangzása után kerülhet sor, ekkor végzik el a megválasztott képviselők mandátumigazolását. A képviselők ezután tehetik le esküjüket, majd első szavazásukon a két választási beszámolót fogadhatják el.

A második szünetben az Országgyűlés elnökének személyéről tartanak titkos szavazást, a Fidesz-KDNP a tisztségre továbbra is Kövér Lászlót javasolja.

Ezután következhet az országgyűlési alelnökök megválasztása. A frakciók hétfőn négyórás tárgyalás után jutottak konszenzusra a jelöltekről. Ez alapján a parlament alelnökké választhatja Gulyás Gergelyt, Lezsák Sándort, Jakab Istvánt (mindhárman Fidesz), Latorcai Jánost (KDNP), Hiller Istvánt (MSZP) és Sneider Tamást (Jobbik).

Az Országgyűlés végül tíz jegyzőjét is megválasztja, majd az új házelnök mond köszöntőt, és javaslatot tesz a háznagy személyére, őt nyílt szavazáson választhatják meg.

A harmadik szünetben tartja alakuló ülését a házbizottság, ezután pedig bejelentik a kormány megbízatásának megszűnését. Az alaptörvény értelmében a parlament megalakulásával a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

A bejelentés után várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök-jelölti felszólalása következik.

Az Országgyűlés alakuló ülésének utolsó döntése az országgyűlési bizottságok létrehozása, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása lesz. A 2010 és 2014 közötti ciklusban 20 bizottság volt, most várhatóan 15 alakul, ezek közül ötöt vezet majd ellenzéki képviselő.

A Szózat elhangzása után berekesztik az alakuló ülést, és bejelentik az Országgyűlés soron következő ülésének időpontját.

A parlamenti patkóban a Fidesznek 117, az MSZP-nek 29, a Jobbiknak 23, a KDNP-nek 16, az LMP-nek 5 képviselője lesz. A választáson a baloldali összefogás részeként induló pártok közül 4-4 képviselője lesz a törvényhozásban az Együtt-PM-nek és a Demokratikus Koalíciónak, egy pedig a Magyar Liberális Pártnak; ők függetlenként politizálhatnak. Az Országgyűlés munkájában most először 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz.

Új munkarendben dolgozik az új Országgyűlés

Az eddigiektől számos ponton eltérő munkarend vár a ma megalakuló Országgyűlés képviselőire az új házszabály alapján, amely a plenáris ülésről a bizottságokba terelte a részletes vitákat.

A parlament tavasszal, utolsó rendelkezései között fogadta el az új házszabályi rendelkezéseket a kormánypártok javaslatára.

Az egyik legnagyobb újdonság, hogy a házelnök egy bizottságot jelöl ki a részletes vita lefolytatására, de más bizottság is bejelentheti, hogy a javaslat egy részét meg kívánja tárgyalni.

A képviselők az általános vita napirendre vétele után három napig nyújthatnak be módosító indítványokat a részletes vitára, korábban ezt a határidőt az általános vita vége jelentette.

A módosító javaslatok megtárgyalása után minden bizottság jelentést nyújt be, valamint egy olyan bizottsági módosító javaslatot, amely a bizottság által támogatott képviselői módosító indítványokat, illetve a testület saját indítványait tartalmazza. A bizottságok állásfoglalásáról először az eredeti javaslat előterjesztője nyilatkozhat, majd a törvényalkotási bizottság értékeli a jelentésekben foglalt módosításokat.

A törvényalkotási bizottság vezetője az Országgyűlés törvényalkotási alelnöke, a fideszes Gulyás Gergely lesz, akinek feladata összegezni a különböző bizottsági jelentéseket, illetve azokat akár ki is egészítheti. Az előterjesztő az ezek alapján kialakult egységes javaslatot a törvényalkotási bizottság elnökének küldi meg, aki továbbítja azt a házelnöknek.

A vita ezt követően visszakerül az Országgyűlés plenáris ülésére, ahol a képviselők dönthetnek a kialakult javaslat végleges elfogadásáról.

A házszabály értelmében a frakcióalakításhoz legalább öt képviselő szükséges, de az önálló listán parlamentbe jutó pártoknak már három mandátum után is képviselőcsoportjuk lehet.

Formailag megszűnik a korábbi, hosszadalmas név szerinti szavazás, amikor a képviselők nevük elhangzása után szóban szavazhattak. A név szerinti szavazás fogalma ezentúl a szavazatszámláló gép alkalmazásával történő nyílt szavazással egyezik meg.

A nemzetiségi szószólók a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontok tárgyalásakor fejthetik ki véleményüket a plenáris ülésen, továbbá ezekben az ügyekben határozati javaslatokat terjeszthetnek elő és kérdést tehetnek fel, a szavazásokban azonban nem vehetnek részt. A szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak.

Változik a költségvetés elfogadásának menete is, megszűnik ugyanis az a korábbi gyakorlat, amikor a költségvetés fő számait egy külön vitaszakasz után fogadták el, majd utána a fejezeteken belül újranyitották a vitát.

A képviselői tiszteletdíj csökkenthetővé válik, ha a képviselő igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés, vagy a bizottság törvényben meghatározott számú ülésén.

Előírás továbbá, hogy a törvényjavaslatok benyújtásától legalább hat napnak kell eltelnie az általános vita megkezdéséig, a házszabálytól való eltéréshez pedig négyötödös többség kell.

Az ülések kezdetekor a képviselők és az ülést vezető elnök felállva köszöntik a választópolgárok közösségét, valamint - az ülésvezető felszólítására - a köztársasági elnököt.

A házszabály a mindenkori parlamenti többségre bízza, milyen gyakorisággal ülésezzen a Ház.
 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS