Emberi jogokat sért a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés - Elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi emberi jogi bíróság

2014.05.20. Jogi Fórum / MTI

Elmarasztalta Magyarországot kedden közzétett első fokú ítéletében az Európa Tanács égisze alatt Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bírósága a tényleges - vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró - életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt.

A bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés eshetőségét kizáró ítélet magalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait. A strasbourgi bírák azt is megállapították, hogy a magyar hatóságok a 2002 és 2010 között, vagyis mintegy nyolc éven át elhúzódó eljárással megsértették az ügy ésszerű határidőn belüli elbírálásának a követelményét.

Ez utóbbi pont miatt, valamint az eljárási költségek megtérítésére több ezer eurót ítéltek meg Magyar Lászlónak, ám ami a tényleges életfogytiglani büntetés megítélését illeti, azzal kapcsolatban - azon túl, hogy kimondták e büntetésfajta emberi jogokat sértő mivoltát - nem rendeltek el egyéb szankciót.

Magyar Helsinki Bizottság: A strasbourgi döntés minket igazol

A Magyar Helsinki Bizottság évek óta képviselt álláspontját igazolja, és a magyar szabályozás megváltozását eredményezheti, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság kedden elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés miatt - közölte a civil szervezet.

A szervezet a dokumentumban leszögezte: a strasbourgi bíróság nem azt mondta ki, hogy Magyar Lászlót szabadon kellene bocsátani, de még csak azt sem, hogy egyszer majd mindenképpen szabadon kell őt engedni. Álláspontjuk szerint az ítélet lényege az, hogy minden fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok szerint megvizsgálják, indokolt-e még a fogva tartása. A magyar szabályozás azonban ezt semmilyen formában nem teszi lehetővé, nem biztosít elvi lehetőséget sem a szabadulásra, így Magyarország a tényleges életfogytiglan kiszabásával megsértette Magyar László emberi jogait.

A jogvédő szervezet 2009-ben beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), azt kérve, hogy semmisítse meg a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását lehetővé tevő rendelkezéseket. Beadványukban hangsúlyozták: a társadalom védelme mint cél ezen intézmény nélkül is elérhető, a társadalomra veszélyességet ugyanis a feltételes szabadságra bocsátáskor a bíróság minden esetben vizsgálja, és harminc év múltán is dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fent kell tartani. Emellett a tényleges életfogytiglan a büntetés-végrehajtásra is nagy terhet ró: nehéz, veszélyes és egyben rendkívül költséges feladat olyan rabok szakszerű őrzése, akiknek már nincs vesztenivalójuk. A beadványról azonban az Ab 2012. január 1-jéig nem határozott, így az eljárás megszűnt.

Ezután a szervezet a strasbourgi bíróságtól azt kérte, hogy Magyar László oldalán bekapcsolódhasson az eljárásba. A magyar kormány azzal érvelt az emberi jogi bíróság előtt, hogy a köztársasági elnöki kegyelem lehetőségével a tényleges életfogytiglanra ítéltek büntetése csökkenthető. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint azonban a kegyelem az államfő egyéni mérlegelésén múlik, és a gyakorlata átláthatatlan. A strasbourgi bíróság a kérelmező ügyvédje és a civil szervezet érveit fogadta el, amikor kimondta: a köztársasági elnöki kegyelem nem jelent valódi lehetőséget a szabadulásra.

Az emberi jogi bíróság döntése "minden bizonnyal azt is előrevetíti", hogy hamarosan az Ab is kimondja majd: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés nem felel meg az európai emberi jogi standardoknak - tették hozzá.

A büntetés-végrehajtás adatai szerint tavaly év végén 46 tényleges életfogytiglanra ítéltet tartottak fogva Magyarországon, és közülük 29 ítélete volt jogerős.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
EMBERI JOGOK