Jogszabály módosítást kezdeményezett a Legfőbb Ügyészség a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, mert a hálapénz elfogadásának kapcsán felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű. Az ügyészség a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) kezdeményezésére vizsgálta meg a kérdést.

A Legfőbb Ügyészség elemezte a Magyar Rezidens Szövetség megkeresésében felvázolt jogi problémát és arra a következtetésre jutott, hogy a Büntető Törvénykönyv 291.§-a normaszövegének értelmezése során markáns jogi érvek szólnak úgy a büntetőjogi felelősség megállapítása, mint annak hiánya mellett.

A tényállás jelenlegi megfogalmazása – miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésnek ad teret – nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét, ezért a Legfőbb Ügyészség a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál annak módosítását kezdeményezte.

A rezidensszövetség még április végén fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását.

Dénes Tamás, a szövetség elnöke akkor azt írta, azért fontos az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázása, mert az új büntető törvénykönyv alapján előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.

A rezidenseket tömörítő szervezet első körben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult. A két tárca állásfoglalása szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatos minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje.

Az ügyészségi megkeresésre Polt Péter egy nappal később egy rádióinterjúban a rezidensszövetség által felvetett problémát valósnak nevezte és ígéretet tett arra, hogy válaszolni fognak rá. Mint mondta, megvizsgálják, hogy mit mond a törvényszöveg, továbbá azt, hogy mi lehetett azzal a jogalkotó akarata, és ez alapján alakítják ki az álláspontjukat.

Ugyanakkor hozzátette: ez nem egy szokványos forma, az ügyészség nem szokott ilyen állásfoglalásokat kiadni.

A rezidensszövetség elnöke kedden közleményében úgy reagált, megköszönik Polt Péter legfőbb ügyész konstruktív hozzáállását és segítségét a hálapénz jogi szabályozásának tisztázásával kapcsolatban.

Dénes Tamás hozzátette, a kialakult helyzettel kapcsolatban végleges álláspontjukat a későbbiekben alakítják ki.

Kapcsolódó cikk:

Vesztegetés-e az utólag elfogadott hálapénz? – A Legfőbb Ügyészség egy-két héten belül választ ad a kérdésre