Január elsejétől több ponton módosul a felsőoktatási törvény

2002.01. 8. Magyar Hírlap

Változnak a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályok, az államvizsgára a jövőben már csak államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal bocsátható a hallgató. Doktori ösztöndíjat a jövőben gazdálkodó szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is alapíthatnak.

Az Országgyűlés tavaly decemberben több ponton módosította a felsőoktatási törvényt, a változások január elsejétől léptek hatályba. A törvénymódosítás pontosította az államilag finanszírozott első alapképzés fogalmát. Eddig ugyanis nem volt egyértelmű, továbbra is első és az állam által fizetett (azaz tandíjmentes) képzésnek számít-e, ha valaki egy-két év után egy másik egyetemre vagy főiskolára, illetve szakra szeretett volna átmenni. A módosítás ezért most lehetőséget ad arra, hogy egy alkalommal változtatni lehet az intézményen vagy szakon úgy, hogy a hallgató továbbra is az államilag finanszírozott körben marad. Az első helyen eltöltött időt természetesen levonják az új szak képzési idejéből.

A módosítások érintik a hallgatói jogviszonyra vonatkozó pontokat is, azaz azt, hogy a hallgató meddig veheti igénybe az ezzel járó kedvezményeket (például diákigazolvány) és meddig vonatkoznak rá a kötelezettségek.

Az eddigi szabályok szerint a hallgatói jogviszony a beiratkozással jött létre, és a diploma kiállításáig vagy az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tartott. Így azonban előfordulhatott, hogy valaki a három- vagy ötéves képzési időn túl még évekig hallgatói jogviszonyban állt, ha az abszolutórium után nem tette le az államvizsgát (hivatalos nevén záróvizsgát).

A törvény nem rendezte a hallgatói jogviszonyt arra az esetre sem, ha az egyetem vagy a főiskola a nyelvvizsgát - a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett - a záróvizsga részének minősítette. Így kérdéses volt, hogy a hallgatót milyen jogosultságok illetik meg, ha utolsó vizsgáit ugyan letette, de diplomáját - nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában - nem kapta meg.

A módosítás ezért most kimondja, hogy a hallgatói jogviszony csak az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga-időszak utolsó napjáig tart. Ha a hallgató eddig az időpontig nem teszi le az államvizsgát, akkor az intézmény által meghatározott ideig teheti le azt és szerezhet oklevelet. Ez az idő azonban nem lehet kevesebb két évnél.

Félreértésekre adott okot a hallgatói jogviszony szünetelése, amikor a diák nem iratkozott be egy-egy félévre. Az eddigi jogszabály szerint két év szüneteltetés után a hallgatót törölték a névsorból, bár kérelmére ettől eltekinthetett a felsőoktatási intézmény. A pontosítás most kimondja, hogy a hallgatói jogviszony az intézményi szabályzatban meghatározott módon, összesen négy félévig szüneteltethető, amely két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a záróvizsgára bocsáthatáshoz államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt kell megszerezni. Korábban az intézmény által előírt nyelvismeretet kellett igazolni.

A felsőoktatási intézmények doktori iskoláiba való bejutást segíti az a törvénymódosítás, amely ösztöndíj alapítására ad jogot a gazdálkodó szervezeteknek, alapítványoknak közalapítványoknak és magánszemélyeknek.

  • kapcsolódó anyagok
FELSŐOKTATÁS
OKTATÁSÜGY