Jogbiztonság az áfa-csalások ellenében - Az Európai Bíróság éles kritikával illetti a magyar adóellenőrzési gyakorlatot

2014.06. 4. Jogi Fórum / Magyar Adótanácsadó és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete

A Magyar Adótanácsadó és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének „EU Bírósági esetek hatása a magyar áfa rendszerre” című konferenciáján a szakértők leszögezték, hogy az áfa valóban a visszaélések melegágya, de az is igaz, hogy a magyar adóhatóság sokszor a jóhiszemű, akár hibátlan adóbevallást benyújtó adózók ügyleteit is megkérdőjelezi.

Vadász Iván, az egyesület alelnöke hangsúlyozta, hogy az adócsalások elleni fellépés csak akkor lehet hatékony és egyben igazságos is, ha a jogalkotók megszüntetik a kérdéssel kapcsolatos jogbizonytalanságot. Jancsa-Pék Judit, a szervezet Nemzetközi Adó Tagozatának elnöke a jogbiztonság, a kiszámíthatóság fontosságát hangsúlyozta: „Fontos lenne, hogy a gazdaság szereplői tisztában lehessenek a keretszabályokkal, és ne kelljen attól tartaniuk, hogy egy ügyletüket a jövőben jóhiszeműségük ellenére elégtelennek, hibásnak ítéli meg a hatóság.”

A magyar bíróságok 2011-2012-ben négy ügyben fordultak az Európai Unió Bíróságához, melyekben 2012-2013 folyamán hirdetett ítéletet a luxemburgi testület. Az EU bírósági ítéletek jelentősége abban áll, hogy azok az EU tagországokban, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazhatók és hivatkozhatók. A nemzeti jogszabályok felülvizsgálatát testesítik meg az irányelveknek, az áfa esetben az Áfa Irányelveknek megfelelően. A bíróság az elé került magyar ügyekben rendre éles kritikával illette a magyar adóellenőrzési gyakorlatot. Az Adótanácsadók Egyesülete ezért kezdeményezett egyeztetést a hatósági, törvényhozó, bírói és ügyvédi oldallal. Ennek eredménye volt a 2012 novemberében tartott ELTE Konferencia, valamint a 2013 márciusában megrendezett Kúria Konferencia.

Az Európai Unió Bírósága a magyar adóhatóság eljárását áfával kapcsolatos ügyekben a közösségi joggal többszörösen is ellentétesnek minősítette. A belföldi ügyekben például leszögezte, hogy a jóhiszeműen eljáró adóalannyal szemben nem lehet az objektív felelősség elvét alkalmazni. Tehát a jóhiszemű adóalanytól üzleti partnere által elkövetett szabálytalanságok miatt az áfa levonási jog nem tagadható meg. Problematikusak a közösségen belüli adómentes termékértékesítéssel kapcsolatos ügyek is, ahol a fő gondot az okozza, hogy továbbra sem tisztázott milyen módon és dokumentumokkal igazolható az adómentes kiszállítás. A magyar adóhatóság az EU bírósági ítéletek hatására 2013 júliusában ugyan kísérletet tett arra, hogy a határon átnyúló ügyletek esetében meghatározza a magyar eladók adómentes értékesítésének feltételrendszerét, kiadott egy adóhatósági iránymutatást a „termék más tagállamba történő kiszállításának igazolási módjáról”. Ez az iránymutatás azonban inkább növelte a külkereskedő vállalkozók és adótanácsadóik kétségeit, ugyanis elsősorban arról szól, hogy mely bizonyítékokat nem fogad el az adóhatóság. Továbbá az iránymutatás sem az EU Bíróság, sem a Kúria ítéleteinek nem felel meg maradéktalanul, különösen ez utóbbi 2013 őszén meghozott ítéletének. Ugyanakkor a magyar adóhatóság semmilyen iránymutatást nem adott ki a belföldi ügyletek vonatkozásában.

Az is probléma, hogy a kormányzat nem nyújt hatékony segítséget a jóhiszemű adóalanyoknak abban, hogy üzleti partnerük adóalanyiságát gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan ellenőrizzék, miközben sokszor a nyilvános adatok ellenőrzését nem tartja elégségesnek. Nem könnyű például olyan minden adatot megbízhatóan tartalmazó, ingyenes információs tárhelyet találni, nincs olyan alkalmazás sem, ahol a személyazonosságot ellenőrizni lehetne. A közösségi adószámok lekérdezése kevés információt tartalmaz, és egy másik tagállami adóalany cégadatainak elérhetősége sem biztosított. Mivel az értékesítési láncban résztvevő adóalanyok egymástól is függnek, a partner mulasztása vagy csalárdsága okán a becsületes fél is az adóhatóság célkeresztjébe kerülhet, különösen, ha jóhiszeműségét nem tudja alátámasztani.

Az Adótanácsadók Egyesülete a fenti helyzet kezelésére javasolja tehát, hogy széles körű szakmai egyeztetést követően a jogalkotó pontos iránymutatást adjon a közösségi ügyletek áfa mentességének és a belföldi ügyletekhez kapcsolódó áfa levonási jog gyakorlásának feltételeiről.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
ÁFA