Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Alkotmányjogi kérdéseket vet fel a koszovói választás - Nem kezdhet kormányalakításba Haradinaj, a koszovói ellenzék jelöltje

2014.06.11. Jogi Fórum / MTI

Nem kezdhet kormányalakításba a koszovói ellenzék jelöltje, Ramush Haradinaj a választásokon győztes, de koalíció létrehozására esélytelen Hashim Thaci helyett, mert az ország alkotmánya ezt nem teszi lehetővé - nyilatkozták alkotmányjogászok kedden a Gazetatribuna.com című pristinai internetes portálnak.

Az ország függetlenségének kikiáltása után, 2008-ban született alkotmány szerint a választásokat követően az államfő azt a pártot, illetve koalíciót kéri fel kormányalakításra, amely a legtöbb szavazatot szerezte. A jelöltnek ezt követően 15 napon belül be kell mutatnia miniszterjelöltjeit, a kabinet pedig akkor állhat fel, ha azt a parlament is megszavazza. Amennyiben a parlament elutasítja a jelöltet, az államfő tíz napon belül új személyt bíz meg kormányalakítással. Ha a parlament ezt a javaslatot is elutasítja, új választásokat kell kiírni - áll a koszovói alkotmányban.

A szöveget értelmező alkotmányjogászok szerint ez azt is jelenti, hogy a választásokat követően alakult koalíciónak hiába van összesen több szavazata mint az eddigi kormányfő, Hashim Thaci Koszovói Demokrata Pártjának (PDK), az alkotmány értelmében nem kérheti fel őket kormányalakításra Atifete Jahjaga elnök.

A vasárnapi előre hozott parlamenti választás után két nappal három ellenzéki párt - az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), a Ramush Haradinaj vezette Szövetség a Jövőért (AAK) nevű párt és a Hashim Thaci pártjából februárban kivált politikusok által alapított Koszovói kezdeményezés (Nisma per Kosoven) - koalícióra lépett egymással. Megállapodásuk értelmében Haradinaj lesz a miniszterelnök, a legnagyobb ellenzéki párt, az LDK adja az új államfőt és a házelnököt, míg a Nismának jut a miniszterelnök-helyettesi poszt.

A hír hallatán a választásokat 30,72 százalékkal megnyerő PDK úgy reagált: megkérik a többi pártot, hogy tartsák tiszteletben az alkotmányt és a nép akaratát. "Az állampolgárok egyértelműen kifejezték, hogy kit szeretnének az ország vezetőjeként látni a következő négy évben" - fogalmaztak közleményükben.

Szerbia egykori, főleg albánok lakta tartományának 1,8 millió lakosa az előre hozott választáson az alacsony, 43 százalékos részvétellel mutatta ki elégedetlenségét és csalódottságát amiatt, hogy a Belgrádtól való függetlenség 2008-as kikiáltása óta Pristinának nem sikerült talpra állnia és megerősítenie gazdaságát.

  • kapcsolódó anyagok
KOSZOVÓ
VÁLASZTÁS