Nemzetiségi egyetértési jogok sérültek az oktatásügyben - A Klik nemzetiségi szempontú átszervezését javasolja az ombudsman

2014.06.17. Jogi Fórum / MTI

A nemzetiségi köznevelési intézmények névváltoztatásakor nem volt biztosított a nemzetiségi önkormányzatok számára az egyetértési jog gyakorlása, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) esetenként az előtt döntött, hogy kikérte volna a véleményezésre jogosult szervezetek véleményét - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata az ombudsmannak küldött panaszbeadványban kifogásolta annak módját, ahogyan megváltoztatták a Klik fenntartásába került német nemzetiségi köznevelési intézmények nevét. Panaszuk szerint számos esetben ez úgy történt, hogy a nemzetiségi önkormányzatok nem élhettek a jogszabályban előírt egyetértési jogukkal.

Székely László alapjogi biztos és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese megvizsgálta a panaszbeadványban foglaltakat, de közös jelentésükben általánosságban is vizsgálták a nemzetiségi jog érvényesülését az intézmények névváltoztatásának eljárásában. A jelentésben megállapították, hogy az állami fenntartásba kerülő, a Klikbe olvadó köznevelési intézmények nevének felülvizsgálatakor nem biztosították a nemzetiségi köznevelési intézményeknek az egyetértési jog jogszabályokban előírt lehetőségét. Ez nem egyeztethető össze a nemzetiségi jog érvényesülésével és a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal - közölték.

Az is kiderült, hogy az új fenntartó bizonyos esetekben az intézmények névváltoztatásának döntéseit már a nemzetiségi önkormányzatok egyetértése és a véleményezésre jogosult szervezetek, testületek véleményének kikérése előtt meghozta.

A jelentés összefoglalójában azt írták: az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete szerint ha a köznevelési intézményben folyó nevelés, oktatás részben vagy egészben nemzetiségi nyelven folyik, az intézmény nevét magyarul és a nemzetiségi nyelven is meg kell határozni. Ugyanakkor a rendelet nem szabályozza egyértelműen a hivatalos névhasználatot, ami felveti a nemzetiségi nyelvhasználat jogának érvényesítésével összefüggő alapjogi visszásság gyanúját és az önkényes jogértelmezés veszélyét, ami pedig a jogbiztonsághoz fűződő joggal ellentétes - hangsúlyozták.

Az ombudsman és helyettese megállapította azt is, hogy a köznevelési információs rendszer adatbázisában a nemzetiségi intézmények neve többségében magyarul van feltüntetve, és a keresőprogram is csak magyar nyelvű keresésre ad lehetőséget.

A jelentésben foglaltak szerint ezek a problémák azzal is összefügghetnek, hogy a Klikben sem központi, sem tankerületi szinten nincs nemzetiségi osztály vagy a nemzetiségi oktatással, neveléssel foglalkozó részleg, ennek hiánya pedig befolyásolhatja a nemzetiségi jogot érintő döntések szakmai megalapozottságát is. Ezért az ombudsman és helyettese fenntartja a Klik szervezetének és működésének nemzetiségi szempontú átszervezésére, nemzetiségi osztályok, munkacsoportok létrehozására tett korábbi ombudsmani javaslatot.

Az alapvető jogok biztosa és helyettese azt kérte Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, hogy a jelentésben feltárt ellentmondások feloldására egyeztessenek az érintett országos nemzetiségi önkormányzatokkal, pótolják a nemzetiségi köznevelési intézmények névváltoztatásakor elmaradt egyetértési eljárásokat, és a tárcavezető intézkedjen, hogy a nemzetiségi köznevelési intézmények magyar és nemzetiségi neve minden esetben szerepeljen a hivatalos állami nyilvántartásokban.

  • kapcsolódó anyagok
KISEBBSÉGI JOGOK
OKTATÁSÜGY
OMBUDSMAN
SZÉKELY LÁSZLÓ