Kartell tagjainak kártérítési felelősségéről - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2014.06.17. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Amennyiben valamely kartell azzal a hatással jár, hogy a versenytársak megemelik áraikat, a kartell tagjainak adott esetben felelniük kell az így okozott kárért. Ilyen esetben a károsult akkor is követelheti kára megtérítését, ha nem fűzte szerződéses kapcsolat a kartell résztvevőihez - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-557/12. sz. ügyben hozott ítélet - Kone AG és társai kontra ÖBB Infrastruktur AG

Az uniós jog tiltja a versenykorlátozó megállapodásokat. Ezen összefüggésben a kartellben résztvevő vállalkozások felelősek azért a kárért, amelyet az említett versenyjogsértés miatt más személyek elszenvedhetnek.

2007‑ben a Bizottság összesen 922 millió eurós bírságot szabott ki a Kone, az Otis, a Schindler és a ThyssenKrupp csoport terhére a felvonók és mozgólépcsők belgiumi, németországi, luxemburgi és hollandiai beépítésére és karbantartására vonatkozó kartellekben való részvételük miatt1.

2008‑ban az osztrák hatóságok szintén bírsággal sújtottak több vállalkozást (így a Konét, az Otist és a Schindlert), mivel az osztrák piacon a fent említett termékeket érintő kartellt hoztak létre. E kartell célja arra irányult, hogy résztvevői részére a rendes versenyfeltételek mellett alkalmazhatónál magasabb árat biztosítsanak.

Az ÖBB Infrastruktur AG társaság (ÖBB), az osztrák vasúttársaság egyik leányvállalata, a kartellben részt nem vevő vállalkozásoktól vásárolt felvonókat és mozgójárdákat. Az osztrák kartell résztvevőitől az általa elszenvedett 1 839 239,74 euró kár megtérítését követeli. E kár abból ered, hogy az ÖBB beszállítói áraikat magasabb szinten állapították meg annál, mint amilyen árakat e kartell hiányában határoztak volna meg.

A jogvitában eljáró Oberster Gerichtshof (osztrák legfelsőbb bíróság) a Bíróságtól arra kíván választ kapni, hogy megállapítható‑e a kartell résztvevőinek felelőssége az ÖBB által állítólagosan elszenvedett károkért. Az osztrák jog szerint ugyanis nincs lehetőség a kár megtérítésére, mivel a kárt a kartellben részt nem vevő és minden tekintetben jogszerűen eljáró beszállító döntése okozta.

Ítéletével a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a versenykorlátozó megállapodások tilalmának hatékony érvényesülését veszélyeztetné, ha a jogalanyok nem igényelhetnének kártérítést a versenyszabályok megsértésével okozott kárért. E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy bármely személy kártérítést igényelhet az őt ért kárért, amennyiben okozati összefüggés áll fenn az állított kár és a szóban forgó kartell között.

Ezt követően a Bíróság megállapítja, hogy a kartell azzal az annak tagjai által figyelmen kívül nem hagyható hatással járhat, hogy a kartellben részt nem vevő vállalkozások megemelik áraikat annak érdekében, hogy azokat a kartell következtében előálló piaci árakhoz igazítsák. A piaci ár ugyanis egyike azon fő elemeknek, amelyeket valamely vállalkozás figyelembe vesz azon ár meghatározása során, amelyen termékeit vagy szolgáltatásait kínálja.

Ily módon, még ha a kínálati ár meghatározása a kartellben részt nem vevő vállalkozás tisztán önálló döntésének is tekinthető, e döntést az említett kartell által torzított piaci ár figyelembevételével is meghozhatta. Következésképpen, amennyiben bizonyított, hogy a kartell az adott ügy körülményei és különösen az érintett piac különös jellemzői alapján azzal a következménnyel járhat, hogy a kartellben részt nem vevő versenytársak magasabb árakat alkalmaznak, az ezen áremelkedés folytán kárt szenvedőknek képesnek kell lenniük arra, hogy a kartell tagjaitól az őket ért károk megtérítését követeljék.

E körülmények között a Bíróság rámutat, hogy az osztrák jog ellentétes az uniós joggal, amennyiben a kartellből következő károk megtérítése érdekében e szabályozás kategorikusan és az adott ügy különös jellemzőitől függetlenül megköveteli, hogy a károsultat a kartell résztvevőihez szerződéses kapcsolatok fűzzék.


1Az [EK] 81. alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/E-1/38.823 – Felvonók és mozgólépcsők ügy) 2007. február 21‑én hozott C(2007) 512 végleges bizottsági határozat, amelynek összefoglalóját közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL 2008. C 75., 19. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
VERSENYJOG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
KÁRTÉRÍTÉS