Egyezség – Vizsgálat után, bírság előtt egy új eszköz a GVH kezében - Új jogintézmény a magyar versenyjogban

2014.06.23. Jogi Fórum / DLA Piper

Az elmúlt években folyamatosan növekedett a GVH versenyfelügyeleti eljárásainak száma, 2013-ban a hivatal több mint 11 milliárd forintos bírságot szabott ki kartell ügyek kapcsán. A látencia e téren továbbra is jelentős, a társadalmi károkat Magyarországon is ennél jóval nagyobb mértékűre, 160-350 milliárd forintra becsülik. Annak érdekében, hogy a versenykorlátozó magatartás minél hatékonyabban legyen szankcionálható, július elsejétől egy Európában már eredményesen működő eszközt, az egyezséget vezeti be a versenytörvény legutóbbi módosítása – emeli ki a DLA Piper szakértője.

" GVH kérelemre vagy hivatalból induló versenyfelügyeleti eljárásai a gazdasági élet minden szegmensét érintik. A felügyelet fókuszterületei közül a kartellek hatékony üldözéséhez kapcsolódó eszközök köre pedig júliustól egy újabb elemmel, az egyezség lehetőségével bővül, amelyet Európában már sikerrel alkalmaznak." – mutatott rá Szatmáry István, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda versenyjogi praxisának vezetője.

A versenyjogi vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a magas látencia és a jogsértésekben résztvevők ellenérdekeltsége miatt együttműködés nélkül sokszor nagyon nehéz, vagy egyenesen lehetetlen egy versenyjogot sértő jogsértés bizonyítása. Amennyiben azonban a hatóság eredményesen bizonyítja az összehangolt fellépést és a jogsértést, a bírságok összege – a hatékony elrettentés okán – kirívóan magas, akár az éves árbevétel 10 százaléka is lehet. Nyilvánvalóan sokkal egyszerűbb a hatóság dolga, ha olyan együttműködő partnerre talál, amely közvetlen információkat tud szolgáltatni egy jogsértésről. Így nem véletlen, hogy a hazai szabályozásban is fokozatosan megjelennek azon eszközök, amelyek elősegíthetik az együttműködést.

Az egyezség Európában már jól működik – itt a versenyhivatal kezdeményez

A Versenytörvény július elsején hatályba lépő módosítása az egyezséggel egészíti ki az együttműködésre sarkalló szabályokat. Ebben az esetben a megindult eljárás során nem a cég kezdeményezésére vár a hivatal, hanem az általa összegyűjtött bizonyítékok alapján, az eljárás gyors és eredményes befejezése érdekében kezdeményezhet megállapodást a vizsgált céggel.

Az ügyfélnek lehetősége van egy nyilatkozattal a jogsértés beismerésére, cserébe a GVH mérsékeltebb bírságot róhat ki a társaságra. A bírság csökkentésén túl a cég a további jogi költségektől és menedzsment ráfordítástól is meg tudja kímélni magát, s mivel a beismerés bizonyító erejű, az ügy kapcsán nincs tovább szükség a GVH erőforrásainak felhasználására. Szatmáry István kiemelte, hogy az egész versenyjogi szabályozás legfőbb célja a hatékonyabb verseny elősegítése, az új lehetőség az eljárások eredményesebbé tételét ösztönző elemek sorát Magyarországon is hatékonyan bővítheti.

Milyen együttműködési lehetőségekkel csökkenthető az eljárás ideje és a bírság összege?

A magyar versenyjogi gyakorlatban is nyomon követhető a tendencia, hogy a szabályozó különféle kedvezmények kilátásba helyezésével próbálja az együttműködés irányába terelni a piaci szereplőket. Az elérhető előnyök nagysága attól függ, hogy hatóság milyen előnyökhöz juthat és az eljárás mely fázisában kerül sor a vállalat együttműködésére.

Első lépésként a Gazdasági Versenyhivatal lehetővé tette engedékenységi kérelem benyújtását. Aki egy kartellben résztvevők közül elsőként szolgáltat döntő bizonyítékot az ügy felderítéséhez, az mentesülhet a bírságfizetés alól. A később ébredők pedig 20 és 50 százalék közötti bírságcsökkentésben részesülhetnek, ha új információval tudnak szolgálni. Az engedékenység másik előnye, hogy amennyiben a kartell károsultjai kártérítési pert indítanak a kartellezők ellen, azzal szemben, aki bírságelengedésben részesült, csak akkor lehet kártérítési igénnyel élni, ha az a többi kartellezőn nem behajtható. Továbbá az esetleges büntetőjogi szankciók alól is mentesítést eredményezhet a megfelelő időben megtett engedékenységi kérelem.

A következő lépésként a jogszabály lehetővé tette, hogy a kartellek felderítése kapcsán a GVH magánszemély bejelentőket jutalmazzon informátori díjjal, amennyiben nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltatnak. Az összeg nem csekély, akár 50 millió forint is kapható a releváns információkért cserébe. E jutalom természetesen nem illeti meg a kartellező cég vezetőit, ha a cég engedékenységi kérelmet terjesztett elő.

A versenyhivatal eljárásainak hatékonyságát növeli, ha a felderített esetek minél gyorsabban és minél kisebb erőforrások megmozgatásával lezárhatóak. Ennek egyik módja lehet az is ha a már megindult eljárás során az ügyfél vállalja: magatartását önként megváltoztatja, anélkül, hogy elismerné, hogy korábban jogsértő módon járt el. Ha a vállalkozás önként vállalja, hogy módosít addigi gyakorlatán – pl. az általános szerződési feltételeket megváltoztatja, bizonyos díjakat nem számít fel, vagy félreérthető tájékoztatását egyértelművé teszi – a GVH nem mondja ki a jogsértést a korábbi magatartás kapcsán. Így nem kell lefolytatni egy hosszadalmas eljárást és bírságot kiszabni ahhoz, hogy az elvárt piaci magatartást az adott vállalkozás kövesse.

Kapcsolódó cikk:

A GVH fogja eldönteni, mi számít üzleti titoknak - Számos ponton módosul a versenytörvény július 1. napjával

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG
GVH