Különös jogászhobbik

2014.06.27. Jogi Fórum / Sereg András

Horgászat, futballmánia, csokornyakkendő-gyűjtés, kamaramuzsikálás, akvarellfestés, borászkodás, regényírás, sportrepülés, lótenyésztés, táncrendgyűjtemény – csak néhány érdekes hobbi Magyarország legismertebb jogászainak kedvtelései közül.

A jogot végzett, ma is hivatalban lévő közjogi méltóságok egytől egyig a futball szerelmesei, köztük Áder János államfő, aki évekig oszlopos tagja volt a parlamenti futballválogatottnak. A köztársasági elnök szabadidejében pecázik, évente legfeljebb két horgászversenyen indul: a Magyar Országos Horgász Szövetség rendezvényén és a Fidesz kupán. 2013 tavaszán a horgászszövetség a Horgászat Nagykövete címet adományozta Áder Jánosnak, aki szerint a horgászat azért fontos, mert az ember tisztánlátását javítja, ha „közben a természet zöldjével és a víz kékjével vagy inkább haragos zöldjével ismerkedik”.

Orbán Viktor miniszterelnökről köztudott, hogy nemcsak szereti a labdarúgást, hanem maga is műveli. A kormányfő gyermekkorától kezdve sportol, több labdarúgó egyesületben játszott. Manapság is az FC Felcsút igazolt játékosa, alapítója a 2007 áprilisában megnyílt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának. „A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész” – magyarázta Orbán Viktor.

Polt Péter legfőbb ügyész hobbija a vadászat, mint ahogy Pintér Sándor belügyminiszter is szenvedélyes vadász hírében áll. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig tisztában van azzal, hogy a vadászat ellenérzést vált ki a magyar társadalomból, így ez politikai karrierjének is árthat. Többen ezért javasolták, hogy hagyjon fel a szenvedélyével. „Én ebben nem látok szégyellnivalót” – közölte. Bárándy Péter ügyvédnek, volt igazságügy-miniszternek több vadászfegyvere is van, s közülük az alapján válogat, hogy nagyvadra megy, vagy madár a célpont.

Bárándy Péter édesapja, a 95 éves Bárándy György a csokornyakkendő viselésének egyik hazai apostola. „Fontos a jól öltözöttség. Egy rongyos ügyvédhez nincs bizalma senkinek. A stílusomban van az erkölcsöm” – jelentette ki az ügyvédek doyenje, aki nap mint nap maga köti meg nyakravalóját. Szemben Kolláth György alkotmányjogásszal, akinek saját bevallása szerint mintegy hétszáz csokornyakkendője van. „Nagyon praktikus ruhadarab – magyarázza –, nem lóg bele a levesbe, és rajtam kívül csak kevesen tudják leenni.” Erdei Árpád gallérja alatt viszont megkötetlen csokornyakkendő lóg. A jogászprofesszor laza eleganciával hordja a nyakravalót, mintha arra készülne, hogy a következő pillanatban szakavatott mozdulatokkal megkösse azt. Százhúsz-százharminc darabból álló kollekciója van otthon, és egy-egy időszakban tíz-tizenötöt szokott hordani. Ha valamelyiket megunja, akkor újat választ.

Tersztyánszky Ödön nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök fiatalon nyelvtanításból és zongorahangolásból tartotta el magát. Az abszolút hallású volt alkotmánybíró régebben karmesteri álmokat szőtt, amiből a házi kamaramuzsikálás maradt meg. Amikor összejön a család, zeneszerszámot ragadnak. „Nálunk mindenféle hangszer előfordul, a vonósoktól a fúvósokig, az üstdobot kivéve” – mondta az 1928-as amszterdami olimpia kardbajnokának fia.

Tersztyánszky Ödön felesége, Tersztyánszkyné Vasadi Éva, aki 1999-ben voltaképp a férje helyére került az alkotmánybírói székbe, tanult zongorázni, de aktív jogászként szívesebben festett. Alkotmánybírósági szobáját is saját, pasztellszínű akvarelljei ékítették. A régi utazások emlékeit megörökítő tájképek, derűs csendéletek alkotója édesapjától örökölte művészi vénáját, aki haláláig a Magyar Nemzeti Galéria főrestaurátoraként dolgozott.

Lenkovics Barnabás alkotmánybíró szerint a szőlő- és borkultúránk a magyarságunk, míg a kadarka a magyar történelem része, kicsit a magyarság metaforája is. 2011-ben, amikor a Kadarka Kör elhatározta, hogy feltámasztja Budapest legendás hírű borát, a Budai Vöröset, a volt ombudsman, a Kadarka Kör kadarnagya azonnal a kezdeményezés mellé állt. „Több mint negyven éve Budapesten élek, a budai oldalon, hajdani szőlőskertek helyén. Miért is ne lehetne ezekből néhányat – jelképnek, megtartó erőnek – újratelepíteni? Rám számíthat, aki megpróbálja” – hangsúlyozta. Székely László, az alapvető jogok biztosa – kardarnagyként – szintén tagja a Kadarka Körnek.

Több jogász is tehetséges tollforgató. Kaposvári Bertalan, aki 2008–2009-ben a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró alelnöke volt, már bíró korában is több regényt írt. A Séták a lövészárok peremén című művének (1997) Lévay Bálint budapesti védőügyvéd a főhőse, aki a lövészárok peremén sétálva igyekszik békét teremteni az egymással szemben álló felek között, miközben magánéleti konfliktusaival is szembe kell néznie. Legújabb regénye, a Juszticia farkasa (2013) folytatja Lévay Bálint történetét. Az öreg ügyvéd továbbhalad az igazságszolgáltatás útvesztőin. A fia védelmében gyilkossá lett anya ügyében arra kell választ adnia, hogy mikor és milyen mértékben jogos a védelem egy becstelen támadás ellen. Bíróból lett író Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság korábbi elnöke is, aki Fekete kövek című kötetében (2007) két egykori barát sorsának alakulásán keresztül mutatja be a közelmúlt történelmét. Az egyik barát jogi pályára lép, és bíró lesz, míg a másik, aki nem tanulhat tovább, részben apja forradalmi tevékenysége miatt, kőműves lesz. „Az élet, mint egy ékszeres ládika: telve drágakövekkel, az ajándékaival és feketékkel, a csapásaival. Nem mindegy, kinek mi jut, mennyi a fekete, amit cipelnie kell” – vallotta a szerző.

Sárközy Tamás jogászprofesszor fél évszázada jár ki jéghoki meccsekre. „A jégkorong gyermekkori szerelmem volt, hiszen én puhány vagyok, a jégkorong pedig a legkeményebb és leggyorsabb sport.” 1988 és 1998 között a Magyar Jégkorong Szövetség elnöki tisztségét is elvállalta. „Ennyivel tartoztam a magyar jégkorongnak” – indokolta egykori szerepvállalását.

Zamecsnik Péter ügyvéd szabadidejében a fellegekben jár, ugyanis hobbija a sportrepülés. „Van szakszolgálati engedélyem kilenc különböző repülőgépre és egy rali versenyzői jogosítványom, tagja vagyok egy repülőklubnak, amely keretében különböző rendezvényeken, eseményeken veszek részt” – mesélte hobbijáról a büntetőjogász.

Csikós Csaba ügyvéd jogászi hivatása mellett két évtizede sportló-tenyésztéssel foglalkozik. A gazdasági szakjogász úgy látja, hogy „az ügyvédség egy meglehetősen harcos szakma, a lovak különlegesen csodálatos világa pedig ezt ellensúlyozza”.

Hegedűs László ügyvédnek nem egy ritka hobbija van. Négyezer darabos lemezgyűjteménye több szekrényt foglal el lakásában. Nemcsak zenehallgató, hanem lemezlovas is. „Ma azért jóval ritkábban diszkózom, de kétségtelen, már az ELTE-n kari bulikat szerveztem, az Újpesti Értelmiségi Klubban pedig évente egyszer még ma is DJ-skedek.” A védőügyvéd lemezeken kívül dzsesszfigurákat is gyűjt, és miután szeret sakkozni, van egy táblája, amelyen a figurák dzsesszzenészeket ábrázolnak. De övé az ország egyik legnagyobb táncrendgyűjteménye, és – nem mellesleg – szorgalmasan gyűjti a régi büntetőkönyveket is.

  • kapcsolódó anyagok
JOGÁSZKÉPZÉS