Obama elnök alkotmányt sértett kinevezéseivel - Az amerikai legfelsőbb bíróság korlátozta ítéletéve az elnök mozgásterét

2014.07. 1. Jogi Fórum / MTI

Barack Obama elnök alkotmányt sértett azzal, hogy 2012-ben törvénykezési szünetben, szenátusi jóváhagyás nevezte ki egy szövetségi munkaügyi felügyeleti szerv vezetőit - állapította meg egyhangúlag az amerikai legfelsőbb bíróság.

A bírói testület ezzel elvileg korlátozta Barack Obama mozgásterét abban, hogy önálló intézkedésekkel próbálja meg áthidalni a Fehér Ház és a kongresszus közötti ellentétek miatt kialakult bénultságot. Az elnök egyébként azért döntött úgy két évvel ezelőtt, hogy törvénykezési szünetben nevez ki funkcionáriusokat, mert a szenátusi republikánusok ellenállása miatt nem volt meg a megerősítésükhöz szükséges kvóta.

Obama arra hivatkozott akkor, hogy az alkotmány értelmében az elnöknek jogában áll ideiglenes kinevezéseket eszközölni, ha a szenátusban törvénykezési szünet van. A bíróság ebben az érvelésben azt kifogásolta, hogy a szövetségi felsőházban a kérdéses időszakban hivatalosan nem volt szünet, mert a szenátorok háromnaponta tanácskoztak.

Az elnök szerint ezzel szemben a felsőház de facto szabadságon volt és a háromnaponkénti üléseket csak látszatból tartották a szenátorok, azt megakadályozandó, hogy fel tudja tölteni a régóta megüresedett posztokat. Ezt az okfejtést a legfelsőbb bíróság elutasította.

A törvénykezési szünetekben történt kinevezésekről hozott ítéletnek pillanatnyilag csekély a jelentősége, mert a szenátusi demokrata többség a házszabály megváltoztatásával megnehezítette a republikánus ellenzék számára a kinevezések obstrukcióját. A verdikt potenciális súlya abban az esetben válhat érezhetővé, ha a republikánusok a novemberi "félidős" választások alkalmával többségbe kerülnek majd a szenátusban is. (A képviselőházban a 2010-es választás nyomán kerültek többségbe.)

Egy republikánus többségű szenátus ugyanis meg tudná akadályozni a bírók és a független szövetségi intézmények vezetőinek kinevezését. Az elnöknek ebben az esetben kizárólag a kormányzati szintű intézmények vezetői posztjainak ideiglenes betöltésére lenne lehetősége.

A legfelsőbb bíróság ugyanakkor 5-4 arányban elvetette egy alsóbb szintű szövetségi bíróságnak az üggyel kapcsolatban egy korábban meghozott ítéletét, amely a jövő elnökei számára gyakorlatilag lehetetlenné tette volna a kinevezéseket a törvénykezés szüneteiben. A leszavazott verdikt szerint az alkotmány egyetlen szünetet ismer el a kongresszusi időszakok között. Emellett az elnök csak a törvénykezési szünetben megüresedett posztokra nevezhetett volna ki új vezetőket. Vagyis a legfelsőbb bíróság nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy az elnök a szenátus együttműködési készsége esetén a jövőben is nevezhessen ki vezetőket a honatyák távollétében.

A törvénykezési szünetben történt kinevezések két évnél hosszabb ideig nem maradhatnak hatályban.

  • kapcsolódó anyagok
USA