Törvény a bankok szanálásáról - Módosul a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőit érintő szabályozás

2014.07.17. Jogi Fórum / MTI

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) minden jelentős hitelintézetre és befektetési vállalkozásra egyedi- és csoport szintű szanálási tervet kell készítenie.

Ennek részleteit, valamint a szanálás folyamatát tartalmazza a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőit érintő törvénymódosítás, amelyet pénteken 152 igen szavazattal, 30 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A szanálásra való felkészülést szolgálja hogy már előre szanálási tervet készít az MNB, és azt folyamatosan - évente - hozzáigazítja a változásokhoz. A másik eszköz a bankcsődök megelőzésére a prudenciális szabályok szigorítása, amelyet a Bázel III. keretrendszer is tartalmaz.

A törvény külön szól a szanálási célokról. Ezek között első az állami forrás felhasználásának minimalizálása, a bankok legfontosabb funkcióinak a fenntartása, valamint a betétesek védelme.

Egy bank akkor számít fizetésképtelennek, ha a vagyona nem elég az ismert követelések kifizetésére, vagy 12 hónapon belül ez bekövetkezhet, és emiatt a tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye.

Mielőtt az MNB elrendelné a szanálást, független értékelővel kell megvizsgáltatnia a bank eszközeinek és forrásainak az értékét.

Pénzügyi csoport szanálását kollégium végzi. Ennek tagjai azoknak az országoknak a felügyeleti képviselői, amelyekben a csoport tevékenykedik, továbbá az EGT betétbiztosítási rendszeréért felelős hatóság és az illetékes minisztérium képviselője.

A szanálás során a MNB értékesítheti a bank vagyonának egy részét. Az értékesítésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie. Az MNB áthidaló intézménynek is eladhatja a vagyont, hogy azt később visszajuttassa a szanálás alatt álló banknak.

A jegybank megengedheti a hitelezői feltőkésítést is. Ennek azonban az a feltétele, hogy a friss tőke bevonásával szabályosan, minden előírásnak megfelelően működjön a bank tovább.

Amennyiben - rendszerszintű válság esetén - az eddig említett eszközökkel a szanálási célok nem valósíthatók meg, akkor következik az állami beavatkozás. Ennek két eszközét említi a törvény: az állami tőkeemelést, valamint a tagi részesedések - a tulajdonrészek - államosítását.

A szanálás lefolytatására az MNB szanálási biztost nevez ki, aki működése során a közgyűlés jogkörét gyakorolja. A biztos lehet magánszemély, de gazdasági társaság is.

A szanálás költségeit a szanálási alap finanszírozza. Az alapnak automatikusan tagja minden bank és befektetési vállalat. A tagok csatlakozási díjat, rendszeres éves díjat fizetnek, de rendkívüli befizetésre is kötelezhetők. A csatlakozási díj a jegyzett tőke 0,05 százaléka, míg a rendszeres éves díjnak csak a számítási elveit tartalmazza a törvény.

 

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
MNB