A Fővárosi Törvényszék felkészült a devizahiteles perekről pénteken kihirdetett törvény nyomán várható rohamra, intézkedési terv készült a szoros határidők betartására- mondta Fazekas Sándor, a törvényszék elnöke.
A törvényszék feladata felfüggeszteni az adósok és pénzügyi intézmények közti egyedi pereket, ilyen mintegy 4500 van a fővárosban. A törvény azt is előírja, hogy a törvényszék szeptember végéig hozzon elsőfokú döntéseket a pénzügyi intézmények állam ellen – legkésőbb augusztus végéig az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességessége tárgyában meginduló – pereiben. Amikor azok az eljárások véglegesen lezárultak, (ami a fellebbviteli eljárásokat figyelembe véve év végére várható), akkor azok ismeretében veszik elő újra az egyedi ügyeket és rövid időn belül lezárhatják azokat – magyarázta Fazekas Sándor.
A Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi döntésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény nemcsak a deviza-, hanem a forintalapú hitelekre is vonatkozik. A devizaalapú hitelek esetén kimondja, hogy ezekben a szerződésekben semmis az árfolyamrés, ennek helyébe a jegybank hivatalos devizaárfolyama lép.
A hitelszerződések egyoldalú módosítását – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – megengedő szerződéses kikötéseknél a törvény azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám, ezt a vélelmet a pénzügyi intézmények vitathatják és megkísérelhetik megdönteni ezt a bíróságokon. Minden pénzügyi intézmény csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be. Mintegy 400 felperesként szóba jöhető pénzügyi intézmény van, de a szakértők csak 100-150 perre számítanak. Fazekas Sándor elmondta: a pénteken kihirdetett és július 26-án hatályba lépő törvény ezekben a perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy a perek ne húzódjanak el. Például nincs lehetőség hiánypótlásra, beavatkozásra, keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, szünetelésre.
A pénzügyi intézményeknek a hatályba lépéstől számított 30 napjuk van a kereset benyújtására azzal, hogy e határidőn belül kell azt eljuttatniuk az ilyen ügyekben első fokon országosan illetékes Fővárosi Törvényszékhez. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő 8. napra ki kell tűzni, bizonyításra csak szűk körben van lehetőség, a tárgyalást csak egyszer, legfeljebb 7 napra lehet elhalasztani. A döntés írásba foglalására 8 napja van a bíróságnak, a határozathozatal legfeljebb 15 nappal halasztható – ismertette.
Arra a felvetésre, hogy a szigorú határidők teljesíthetők-e, az elnök úgy reagált: “Teljesíthetők. Teljesíteni kell!”
Hozzáfűzte, hogy kizárólag egy jól körülhatárolható kérdésről kell dönteni: arról, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződés-módosítást lehetővé tevő rendelkezései. Ennek megítéléséhez a Kúria által kidolgozott és a törvénybe átemelt kritériumrendszer áll a bírák rendelkezésére, mely szerint például azt kell vizsgálni, hogy világos, egyértelműen megfogalmazott, tételesen, objektíven meghatározott, szimmetrikus, átlátható, felmondható szerződéses kikötésekről van-e szó.
Másrészt a törvényszék már nincs annyira rossz helyzetben, mint néhány éve. Az ítélkezés időszerűségére és a munkaterhekre vonatkozó mutatói az országos átlag körül alakulnak, ezért is lehet bízni abban, hogy a devizahiteles ügyek dömpingjét is képesek lesznek a szoros határidők betartásával feldolgozni – mondta Fazekas Sándor. Azt is hangsúlyozta, nem megy a többi per rovására a devizahiteles ügyek intézése.
Elsősorban a törvényszék gazdasági kollégiumának 40 kijelölt bírájára és a főváros kerületi bíróságairól felrendelt 127 kerületi bíróra vár a rohammunka. Ha további erők bevonására is szükség lesz, akkor a Polgári Kollégiumból 34 elsőfokú bíró is besegíthet, illetve a 18 három tagú másodfokú bírói tanács is bevethető.
A most induló perekben egyesbíró és háromtagú tanács is eljárhat, attól függően, hogy az ügy bonyolultsága és terjedelme mit tesz szükségessé. A már működő tanácsok mellett ad hoc, csak erre az ügytípusra létrehozott tanácsok is eljárhatnak, melyek jellemzően egy törvényszéki bíró elnökletével és felrendelt kerületi bírák részvételével ítélkeznek majd. “Csak a kompetencia számít, az, hogy hozzáértő szakemberekből álljon a tanács” – hangsúlyozta az elnök. Polgári ügyszakban mintegy 300 bíró áll készenlétben és augusztus közepétől az ítélkezési szünettől függetlenül a keresetlevelek érkezésének ütemében hívják be őket – tette hozzá.
A törvény azt is kimondja, hogy a minél gyorsabb pervitel érdekében a kézbesítés nem bízható a postára, ez is a bíróságok feladata. A törvényszék mintegy 100 ügyviteli illetve fizikai dolgozója végzi ezt, ami Fazekas Sándor szerint nem megoldhatatlan, hiszen a pénzügyi intézmények nagy részének a székhelye jobbára Budapest belvárosában van.
Az elnök szerint szeptember végére a törvényszék túl lesz a nagy rohamon, októberben a Fővárosi Ítélőtáblán a sor, melynek a törvény szerint szintén 30 nap alatt kell meghoznia döntéseit, a jogerős határozatok ellen pedig a Kúriához fordulhatnak a felek rendkívüli jogorvoslattal. Így várhatóan az év vége felé lezárulhat a perfolyam és újraindulhatnak az adósok és a pénzügyi intézmények közti egyedi perek, amelyek már rövid időn belül konkrét elszámolással lezárulhatnak.
Bár az egyedi ügyek felfüggesztésére a törvény december 31-ig ad határidőt, Fazekas Sándor kiemelten fontos és halasztást nem tűrő feladatként kezeli, hogy – mint mondta – az adósok minél hamarabb tájékoztatást kapjanak saját ügyükről. A felfüggesztésről szóló végzéseket még nyáron postázzák, ezen dolgozik a törvényszék 202 bírósági titkárának mintegy fele.
Kapcsolódó cikk:
Semmis árfolyamrés – Kihirdették a devizahiteleseket megsegítő első törvényt
