Nyáron, kerékpáron! – A kerékpáros közlekedés szabályai

2014.07.28. Jogi Fórum / Fábián Erika

Bicigklizni jó! A nyári vakáció alatt azok is szívesen pattannak nyeregbe, akik egyébként csak ritkán hódolnak a bringázás örömének. Mielőtt azonban nekivágunk a kerekezésnek, tekintsük át a kerékpározás fontosabb szabályait.

Kötelező tartozékok

Mielőtt a biciklit a forgalomba visszük, ellenőrizzük, hogy rendelkezik-e azokkal a szükséges tartozékokkal, amelyeket a jogszabály előír. A kötelező felszerelés megléte nem csak a közúti ellenőrzések miatt fontos, hanem valóban elkerülhetőek vele a balesetek, feltéve, hogy nem akarjuk végtagtöréssel vagy agyrázkódással felejthetetlenné tenni nyári vakációnkat. Mindenekelőtt szükséges egy könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezés, amely semmilyen helyzetben nem akadályozza más kezelőszervek (például fékek, váltók) működtetését. Két egymástól függetlenül működtethető, első és hátsó kerekekre ható, jól működő féknek kell biztosítania a lassulást, illetve egy hangjelző berendezés is szükséges, melynek nem kell feltétlenül csengőnek lennie, de előírás, hogy az kizárólag csengőhangot adhat. Fontos továbbá előre egy fehér (vagy kadmiumsárga) fényt adó, legalább 150 méter távolságról látható lámpa, míg hátra egy piros fényt adó, szintén legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpa. Ezen kívül – viszonylag új szabályozás -, egy előre felszerelt, fehér színű, hátul pedig egy vagy két piros színű, nem háromszög alakú fényvisszaverő is kötelező, valamint legalább az első keréken minimum két darab borostyánsárga színű fényvisszaverővel (küllőprizma) is rendelkezni kell.

A jogszabály megengedi, hogy az előre és hátra kötelezően előírt lámpa a kerékpárt hajtó személyre legyen rögzítve, s ne a biciklire. A lámpák által kibocsátott fény pedig villogó üzemmódban is szabályos. Gyermekülés úgy szerelhető fel a biciklire, hogy az ülés ne akadályozza a kerékpárt hajtó személyt a vezetésben és a kilátásban. A kerékpár világító- és jelző berendezéseit sem szabad eltakarnia a gyermekülésnek. A vezető háta mögött elhelyezett gyermekülés csak akkor megengedett, ha háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utas-visszatartó rendszerrel van ellátva. Az üléshez fel kell szerelni lábtartót és kapaszkodót is, valamint a gyermek lába nem érintkezhet a kerékkel.

Nem jogszabályi előírás ugyan, de ha a kerékpár már régen volt közúti forgalomban, akkor ne csak a tartozékok beszerzésére törekedjünk, hanem mindenképpen vessük alá a biciklit egy kisebb vagy nagyobb szervízelésnek, esetleg ellenőrizzük mi magunk is a fékek állapotát, a lánc feszességét illetve a guminyomást.

A közlekedés

Míg a kerékpár tartozékaira vonatkozóan elsősorban a KöHÉM rendelet (a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről), addig a közlekedésre a KRESZ tartalmazza a legfontosabb előírásokat. Kerékpárral – főszabály szerint - a kerékpárúton vagy a kerékpársávon kell közlekedni. Ahol ilyen nincsen, ott a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán lehet haladni (habár utóbbiak előfordulása nem éppen jellemző). Ahol az úton nincs kerékpársáv és nincs leállósáv sem és az útpadka kerékpározásra alkalmatlan, (feltéve, hogy a közúti jelzés nem tiltja) ott kerékpárral az úttesten szabad közlekedni. Ha az úttesten kerékpáros nyom felfestés is látható, akkor az úttesten abban az esetben is haladhatunk, ha bicikliút is rendelkezésre áll. Kerékpárúton egyebekben 30 km/óra a megengedett maximális sebesség, a gyalog- és kerékpárúton 20 km/óra. Járdán csak abban az esetben biciklizhet a kerékpáros, ha a 12. életévét még nem töltötte be, vagy ha az úttest alkalmatlan a kerékpáros közlekedésre. Ilyen esetben maximum 10 km/h sebességgel lehet közlekedni a gyalogosok között.

Fokozott jobbra tartási kötelezettség vonatkozik a kerékpározásra, ami azt jelenti, hogy az úttest (forgalmi sáv) jobb szélére húzódva kell közlekedni. Több kerékpáros egymás után, megfelelő követési távolsággal haladhat, az egymás mellett kerekezés tehát nem szabályszerű. A zebrán kerékpárral nem szabad áthajtani, a megfelelő átkelési mód, ha a kerékpáros leszáll és a kerékpárt tolva halad át a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. Láthatósági mellény viselése csak lakott területen kívül, éjszaka, korlátozott látási viszonyok között kötelező, a fejvédő használatára pedig nem kötelezi a jogszabály a kerékpárosokat, de  ennek ellenére erősen ajánlott a kisebb-nagyobb balesetek elkerülése végett. Fejvédő sisak egyedül abban az esetben kötelező, ha a kerékpáros lakott területen kívül 50 km/óra sebességgel halad.

Akárcsak az autósok, a kerékpáros többsége is elbizonytalanodik, amikor a forgalmat rendőr irányítja. A karos forgalomirányítás lényege, hogy ha a rendőrt elölről vagy hátulról látjuk, akkor ez tilos jelzést jelent számunkra. Amikor a karját függőlegesen felemeli, akkor szintén meg kell állni, mert az annyit jelent, hogy a forgalom iránya meg fog változni. Ha pedig a rendőr kinyújtott karjával párhuzamosan érkezünk a kereszteződéshez, akkor szabad az út és áthaladhatunk.

Egyirányú utcába ellentétes irányból csak abban az esetben szabad behajtani, ha azt kiegészítő tábla megengedi, ennek hiányában viszont nem szabályos a behajtás.

Az alkohol kérdése

A „zéró tolerancia” elve után enyhébben szankcionálta a jogszabály az ittas kerékpározás egyes eseteit, ám a közúti közlekedésről szóló KMP-BM együttes rendelet napokban életbelépett módosítása nyomán most valóban még enyhébbé vált a szabályozási irány, és lehetővé vált, hogy a kerékpárosokra ne legyen alkalmazható az alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozó rendelkezések. S bár a szabályozás célja nem az ittas kerékpározás preferálása, a módosítás értelmében ugyanakkor, ha a biciklis vezetésre képes állapotban van, akkor főúton kívül történő közlekedés esetén nem bírságolható az alkoholfogyasztásért. A kissé szubjektív megítélésre is lehetőséget nyújtó szabályozás okozhat majd gyakorlati problémákat, mindenesetre fontos hangsúlyozni, hogy a módosítás az ittas kerékpározással összefüggésben okozott bármiféle károkozás vagy jogsértés miatti felelősségre vonás alól természetesen nem jelent kibúvót.

Rendőrségi adatok alapján 2013-ban csak Pest megyében 315 balesetben volt érintett kerékpárral közlekedő személy, melyek közül 128 esetben a kerékpáros okozta a balesetet. Ezek közül nyolc esetben volt halálos áldozata a tragédiának. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság célul tűzte ki a balesetek számának csökkentését, melynek érdekében fokozott ellenőrzéseket és baleset-megelőzési kampányokat szerveznek a megyében, kiemelt figyelemmel a kerékpárosokra. Hasonló intézkedésekre és rendezvényekre azonban más megyékben is lehet számítani. Az ORFK szakemberei szerint a kerékpárosok maguk tehetik a legtöbbet saját biztonságuk érdekében, így a közlekedési szabályok állandó betartására intik a kerékpározókat.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS