Harc a kalózok ellen - A tudatosságnövelés össztársadalmi feladat - Beszélgetés Horváth Péterrel, az első HENT-díj kitüntetettjével

2014.07.29. Jogi Fórum / HENT

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület által frissen alapított HENT-díjat első alkalommal Horváth Péter, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója vehette át. Szerény, közvetlen stílusával, bizalmat ébresztő fellépésével, nyugalmat árasztó személyiségével kevesen gondolnák róla ismeretlenül, hogy Magyarországon a hamisítás elleni küzdelem egyik oszlopos, sőt, meghátrálást nem ismerő szereplője.

Hogyan és mikor kezdődött máig tartó harca a kalózok ellen?

2004 őszétől dolgozom a ProArt színeiben, azóta a szerzői jogosultak érdekeiért tevékenykedem. A „henteskedés” előzménye 2007 tavaszáig nyúlik vissza. Egyszer leültünk kávézni Kálmán Andrással, aki abban az időben az ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány) igazgatója volt. A beszélgetés végére megszületett az ötlet: létre kellene hozni egy kalózkodás elleni szövetséget Magyarországon is. Antikalóz-koalíciónak neveztük el, három szervezet alapította, az ASVA, a BSA és a ProArt.

Akkortájt külföldön már voltak ilyen szervezetek? Külföldi minta alapján szervezték a koalíciót?

Nem vettünk át kész receptet külföldről, a hazai helyzetből indultunk ki és az alapján terveztük stratégiánkat, fellépésünket is.

Miért gondolták azt, hogy egy ilyen civil összefogásra szükség van akkoriban Magyarországon?

Egyfelől azt láttuk, hogy javítani kellene a jogosulti oldal kommunikációs együttműködésén, másfelől a hatóságokkal igen nehezen tudtunk egyeztetni külön-külön. Abban az időben nem volt még megfelelően kialakult csatornája a kommunikációnak. A koalíció megalakulása után egyik első lépésünk volt, hogy megkerestük a Magyar Szabadalmi Hivatal – mai nevén Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – elnökét, Bendzsel Miklóst és bemutatkoztunk, elmondtuk terveinket.

2008-ban Bendzsel Miklós kezdeményezésére megalakult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, melynek titkársága ma is a hivatalban működik. Mivel kezdődött szerepvállalása a HENT-ben?

Részt vettem az alakuló ülésen. Kálmán Andrással munkacsoportot alapítottunk, amit felváltva vezettünk a HENT első ciklusában. A munkacsoport feladata a szerzői jogi jogérvényesítés hatékonyságának javítása volt, ezen belül is kiemelten foglakoztunk az internetes jogsértésekkel (akkoriban rengeteg fizetős FTP szerver szívta el a legális források elől a fizetőképes keresletet).

A következő években egyre inkább a tudatosság-növelésre helyeztük a hangsúlyt a HENT tevékenységében. Megjelentünk a különböző nyári fesztiválokon és beszélgettünk a fiatalokkal: 2010-től ott voltunk a VOLT-on, a Művészetek völgyében, a SZIN-en, a Kutatók éjszakáján, a szegedi Reklámhéten és az EFOTT-on is. A kiállítások tervezésében ötletgazdaként vettem részt, a szerzői jogi témák összeállításánál segítettem leginkább. A HENT nagy sikere volt, hogy képesek voltunk megszólítani a fesztiválközönséget a téma komolysága ellenére is. Mindig nagyon sok érdeklődő tolongott a „No Kamu” sátorban: lenyűgözte őket a hamis tárgyak kiállítása és a hamisításról szóló előadásokat, interaktív játékokat is nagyon szerették, amiket az akkor még VPOP-s szakemberek moderáltak.

Mi a jelen? 2014-ben mekkora problémát okoznak a szerzői jogi jogsértések a zeneiparnak?

Óriásit. Mára megváltozott a piac, a fizikai hordozók értékesítése minimálisra csökkent. Amíg a kilencvenes években a CD eladásokból komoly bevétele származott a szerzőknek, az előadóknak, kiadóknak ma már más csatornákat használnak a fogyasztók. A kétezres évektől kezdve egyre könnyebb volt elérni szerzői joggal védett műveket illegális forrásokból, az alkotók így egyre kevesebb bevételhez jutottak.

2014-ben még nem sikerült igazán elterjedniük az új, legális on-line szolgáltatásoknak. Még ma is nagyon sokan a jogosultak engedélye nélkül működő internetes forrásokból jutnak a kulturális tartalmakhoz. 2014-re a régen bejáratott és bevált gazdasági infrastruktúra, ami addig segítette a még be nem futott, vagy már befutott produkciók létfenntartását, meggyengült. Ma kevesebb pénz van a rendszerben, tehát ha például egy zenész saját erőforrásból képes támogatni a saját megjelenését, akkor lesz lemeze, ha nem, akkor nem, hiszen már nem áll mögötte egy tőkeerős vállalkozás.

Lássunk tisztán: a zenefogyasztás mértéke nem csökkent a kilencvenes évekéhez képest, viszont az megváltozott, hogy ki és mennyit fizet a zenéért. Ma azt szükséges tudatosítanunk, hogy ha valaki letölt vagy meghallgat egy zeneszámot, akkor azért fizetnie is kell. A technikai, technológiai fejlődés olyan gyorsan változtatta meg a fennálló viszonyokat, hogy arra a jogosultak nem tudtak időben megfelelően reagálni. A felhasználók előbb kezdték el illegálisan letölteni a zenét, minthogy kialakulhasson az új rendszer. A tudatosság-növelés össztársadalmi feladat, a hatósági oldal feladata a bűnözők elleni fellépés, a szolgáltatók és felhasználók felelőssége pedig a tudatos választásban és a tudatos vásárlásban mutatkozhat meg.

Külföldön is hasonló tendencia érzékelhető?

Azokban az országokban, ahol az online szolgáltatások már évekkel ezelőtt megjelentek, lehet látni az eredményeket: már számokban mérhető a fogyasztói hozzáállás pozitív megváltozása.

Mi a helyzet itthon a filmekkel és az e-könyvekkel kapcsolatban?

Hasonlóan a zeneipar problémáihoz, csak talán néhány év késéssel, a filmipart is utolérte az a jelenség, amikor is a jogtulajdonosok engedélye nélkül teszik elérhetővé a tartalmakat. Még kellemetlenebb, amikor a védett tartalmakat a kalózoldalak pénzért kínálják, mert abból az oldalaknak komoly haszna lesz, a jogdíj viszont soha nem fog az alkotókhoz kerülni. Itt sem egyedi a megoldás: a fogyasztói szokások megváltoztatásához a legális online szolgáltatások piacra lépése és elterjedése szükséges.

Az e-könyv piac a legfiatalabb megjelenési forma a három közül, illetve négy, ha a szoftvereket is belevesszük, amelyek szintén a szerzői jog által védett kreatív termékek csoportjába tartoznak. Félreértelmezett és helytelen iránynak gondolom, amikor a kiadók azzal szereznek e-könyv olvasókat, hogy látványosan ingyen kínálják az e-könyveket. Hiszen a papírkönyv mellett megjelenő e-könyv formátum ugyanaz a szellemi termék, mint papír alapú testvére, csak más a hordozója. Egy e-könyvért fizessen az olvasó, ahogyan azt meg is teszi a kézzel fogható, papír alapú változat esetében. Már most, az első években rá kellene szoktatni az olvasókat, hogy az e-könyvben is a szellemi tartalom a lényeg, nem a papír.

Beszéljünk a jövőről. Milyen további lehetőségeket lát a ProArt és a HENT együttműködésében?

A HENT nyáron kilép a nemzetközi porondra és egy hároméves tervezési munkát követően a Szigeten is megjelenünk. A projekt ötletgazdája voltam 2012-ben, izgalmas egy hét lesz, hiszen ez az a fesztivál, ahol a látogatók 70%-a már külföldi.

A ProaArt HENT-tagságán túl is tovább folytatja a tevékenységét: két éve fut a kampányunk, a Fair Play, ennek újabb állomásai várhatóak a közeljövőben. Ahogyan ebben a kampányban, nemsokára a HENT weboldalán is összegyűjtjük és feltüntetjük a legális online zenei szolgáltatásokat és bízunk abban, hogy ezek száma nőni fog.

A ProArt és a HENT céljai továbbra is egybecsengenek, a jövőben is vállvetve fogunk küzdeni a közös célok mentén. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a jövőben is gördülékeny maradjon együttműködésünk.

Miben inspirálja Önt személy szerint a HENT-díj, amit első díjazottként vehetett át?

Ismét megerősítést nyert bennem az a „régi bölcsesség”, hogy „keep on going”. Még pályakezdő koromban kaptam egy köszönő e-mailt egy rendezvény után, amiben az állt: a kitartó munka mindig meghozza gyümölcsét. A HENT-ben is mindig igyekszem tudásom legjavát adni, talán ezért érdemeltem ki, hogy elsőként én kaphattam meg ezt az elismerést. És beigazolódott még egy feltevésem, ami mellet szintén évek óta kitartok: csapatban kell gondolkodni és munkálkodni, mert ez a siker másik záloga. Ebben maximálisan hiszek.

Kapcsolódó cikk:

Kimagaslóan eredményes tevékenység a hamisítsok ellenében - Horváth Péter, a Pro Art Szövetség igazgatója kapta az első HENT-díjat

  • kapcsolódó anyagok
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOG
JOGDÍJ
HENT
HAMISÍTÁS