1,8 milliárd eurót kell fizetnie az orosz államnak a Yukos-ügyben - A strasbourgi bírák az olajvállalat több panaszát is elutasították

2014.08. 4. Jogi Fórum / MTI

Több mint 1,8 milliárd euró - 582 milliárd forint - kártérítés megfizetésére kötelezte döntésével az orosz államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Yukos (Jukosz) olajvállalat által indított perben.

A bíróság már 2011-ben megállapította, hogy Oroszország megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz való jogát. Eredeti beadványában a Yukos ezért 81 milliárd euró kártérítést követelt, ám a bírák a vállalat több panaszát elutasították.

A kártérítést Oroszországnak rubelben kell megfizetnie a cég felszámoláskori részvényeseinek, illetve azok jogutódainak vagy örököseinek.

A bíróság egészen pontosan 1 866 104 634 euró vagyoni jellegű kártérítést ítélt meg, míg a nem vagyoni kártérítés terén, a panaszos Yukos kérésével összhangban azt állapította meg, hogy maga az ítélet kellő erkölcsi elégtételt jelent. A bírák emellett arról is döntöttek, hogy Moszkvának a döntés jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül átfogó tervet kell készítenie kötelező érvényű határidőkkel, amelynek alapján a károsultak megkaphatják járandóságukat.

Emellett a strasbourgi bírák 300 ezer euró per- és ügyvédi költség megtérítésére is kötelezték Oroszországot, amelyet a Yukos kérésére a Yukos International Foundationnek kell kifizetni.

A 2007-ben végleg felszámolt Yukos 2004-ben fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz kártérítést követelve, amiért szerinte az orosz állam a cég ellen folytatott adóügyi eljárásokban, majd a büntetések megállapításakor sorozatosan megsértette a cég tisztességes eljáráshoz és tulajdonának védelméhez való jogát, diszkriminatív módon járt el, és aránytalan intézkedéseket hozott. 2011-ben a bírák azt állapították meg, hogy a 2000-es évet érintő adóügyi eljárásban a vállalatnak valóban sérültek a jogai, nem volt elég ideje felkészülni, hogy az eljárásban képviselhesse a saját álláspontját, a büntetés kiszabásakor pedig sérült a magántulajdont megillető védelem, a végrehajtás pedig valóban aránytalan intézkedés volt. Elutasították viszont a bírák a cég azon állítását, hogy a többi évre vonatkozó adóeljárások esetén is sérült volna a tulajdonhoz való jog, az orosz hatóságok a bírák szerint nem jártak el diszkriminatív módon, valamint nem látták bizonyítottnak azt sem, hogy az orosz hatóságok visszaéltek volna a joggal, és az eljárást valójában a Jukosz elpusztítása és vagyonának megszerzése motiválta volna.

Mikor 2011-ben a bíróság - azóta jogerőre emelkedett ítéletében - kimondta mindezt, akkor a bírák úgy ítélték meg, nem tudnak dönteni a kártérítés mértékéről, ezért erről később, most határoztak.

  • kapcsolódó anyagok
EMBERI JOGOK
OROSZORSZÁG