Bonyodalmak a KKV-definíció értelmezésében - A kedvezmények miatt a minősítésnek igen komoly következményei lehetnek

2014.08.11. Jogi Fórum / Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (KKV) minősül-e. Pedig a KKV-kat megillető kedvezmények miatt a minősítésnek igen komoly következményei lehetnek. A képet tovább homályosítja, hogy a NAV a közelmúltban megváltoztatta az alig egy évvel ezelőtt közzétett állásfoglalását és kimondta: a kis- és középvállalkozások definíciójának alkalmazásakor a társaság testvérvállalatának az adatait is számításba kell venni. A megváltoztatott értelmezés akár több száz adózót is érinthet, akik kiszorulhatnak a KKV státusz nyújtotta kedvezményekből – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A KKV privilégiumai

A szabály viszonylag egyszerű: egy vállalkozás KKV-nak minősül akkor, ha egy adott naptári évben 250-nél kevesebb főt foglalkoztat és nettó éves árbevétele az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót nem haladja meg. Ebben az esetben a jelenlegi jogszabályok alapján számos kedvezményben részesülnek: a kisvállalkozásoknak nem kell az egymás közötti ügyleteikről transzferár-dokumentációt készíteniük, a KKV-k élhetnek a társaságiadó-törvény több kedvezményével, így a beruházási adóalap-kedvezménnyel, a tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitelkamat után járó, valamint egyes fejlesztési adókedvezményekkel. Szintén jelentős kedvezmény, hogy a mikro- vagy kisvállalkozások mentesülnek az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alól. „Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy több, állami pályázaton való részvétel feltétele a KKV minősítés, egyértelmű, hogy kitüntetett helyzetben vannak azok, akik meg tudnak felelni ezeknek a kritériumoknak” - mondja Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Ahol a bajok kezdődnek

Amennyiben egy társaság vállalatcsoportba tartozik, úgy a KKV minősítéshez nem csupán a társaságnak kell megfelelnie a fenti feltételeknek, hanem a vállalatcsoportba tartozó társaságoknak együttesen, összevonva. Ez a kitétel azonban a gyakorlatban számos probléma okozója.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint nincs egyértelmű rendelkezés és iránymutatás arra, hogy mi történik, ha a vállalatcsoportba tartozó valamely társaság pénzügyi éve nem egyezik meg a naptári évvel. Melyik évet kell figyelembe venni a KKV minősítés számításánál? Mi történik, ha a vállalatcsoport összetételében év közben változás áll be – mert például valamely, a vállalatcsoportba tartozó társaságot értékesítik. Figyelembe kell-e ezt a társaságot venni avagy nem? Ugyancsak gondot okoz a mérlegek készítésének időpontja. A KKV minősítés az előző év mérlegadataiból indul ki. Azonban több országban (például Cipruson) akár egy év is eltelhet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között. Ez szintén megoldhatatlan problémákhoz vezethet a gyakorlatban.

180 fokos fordulat az adóhatóság álláspontjában

Nem segíti elő az egységes jogalkalmazást az sem, hogy időközben egy, a minősítéssel kapcsolatos nagyon lényeges kérdésben az adóhatóság álláspontja is megváltozott. Míg a törvényszöveg alapján egyértelmű, hogy a társaság anyavállalatát vagy leányvállalatát a vállalatcsoportba tartozónak kell tekinteni (azaz adataikat a határértékek számításánál figyelembe kell venni), nem volt egyértelmű, hogy a testvérvállalkozások is a vállalatcsoportba tartoznak-e. Ebben az ügyben a NAV 2013-ban nyilvános állásfoglalásában kimondta: konszolidált beszámoló hiányában a testvérvállalatok nem tartoznak a vállalatcsoportba, a KKV definíció alkalmazásakor a testvérvállalatok pénzügyi adatait nem kell figyelembe venni.

Alig egy év elteltével, idén nyáron azonban az adóhatóság fenti álláspontja gyökeresen megváltozott. A NAV közelmúltban közzétett állásfoglalása szerint a testvérvállalkozások adatait mégiscsak figyelembe kell venni a társaság KKV minősítésénél. ”Ez egyrészt nem fokozza a jogbiztonságot, másrészt az új álláspont kifejezetten rossz hír azon társaságoknak, amelyek anya- és leányvállalataik adatainak beszámításával KKV-knak minősülnének ugyan, de testvérvállalataik adatainak figyelembe vételével már nem. Az ilyen vállalkozások, amelyek száma akár a több százat is elérheti, kiszorulnak a KKV státusz nyújtotta kedvezményekből.” - hangsúlyozza Fehér Tamás.

Hogyan tovább?

A szakértő szerint a vállalkozásoknak érdemes évről évre folyamatosan figyelniük azt, hogy KKV-nak minősülnek-e vagy sem. Láthatóan az is megtörténhet, hogy változatlan jogszabályi környezet ellenére is gyökeres változás áll be a KKV minősítés egyes kritériumainak hatósági értelmezésében. Emiatt is fontos, hogy a minősítést a hazai és uniós joganyagot is értő, képzett szakértőkre bízzák az adózók.

  • kapcsolódó anyagok
GAZDASÁGI JOG
ADÓZÁS
NAV