Szabálytalanul gazdálkodó felsőoktatási intézmények - Az Állami Számvevőszék vizsgálati eredményei

2014.08.12. Jogi Fórum / ÁSZ

Az Állami Számvevőszék 2009-12 közötti időszakot és első lépcsőben nyolc felsőoktatási intézményt érintő vizsgálata szabálytalanságokat tárt fel a gazdálkodási jogkörök gyakorlásában az intézmények többségénél.

Fókuszban a felsőoktatás

Az Állami Számvevőszék megkezdte az egyetemek és főiskolák ellenőrzéséről szóló jelentések nyilvánosságra hozatalát. Elsőként a veszprémi székhellyel működő Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola ellenőrzése zárult le. A két jelentés megállapításait, illetve az ellenőrzések eddigi tapasztalatait Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke és Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető sajtótájékoztatón ismertették. Az ÁSZ az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodását ellenőrzi.

Az elmúlt évek adatait alapul véve évente egyszerre átlagosan közel 340 ezren tanulnak a magyar felsőoktatásban. Minden bizonnyal a magyar családok többségében van olyan, aki az elmúlt években a felsőoktatásban tanult, vagy jelenleg valamelyik intézmény hallgatója, illetve a jövőben a felsőoktatásban szeretne továbbtanulni – nyitotta meg a sajtótájékoztatót Warvasovszky Tihamér.

Az ÁSZ alelnöke hozzátette: az állam számára a felsőoktatás legfontosabb eredménye a gazdasági növekedésben jelenik meg, a ráfordítások jelentős része pedig egyetemeken és főiskolákon keresztül történik. Mindezek alapján össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér.

4 év alatt több mint 750 milliárdos állami támogatás 

2009 és 2012 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által fenntartott felsőoktatási intézmények teljesített kiadásai együttesen 1881 milliárd forintot tettek ki, amelyhez az állam 752 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított. Az ellenőrzéssel érintett időszakban hatályos felsőoktatási törvények előírásai a pénzügyi és vagyongazdálkodási területeken bármely más költségvetési szervhez képest nagyobb önállóságot biztosítottak a felsőoktatási intézmények számára. Ezzel azonban nem minden esetben tudtak élni az intézmények – hívta fel a figyelmet Warvasovszky Tihamér. Mint mondta: több intézmény pénzügyi egyensúlya megingott, azok mintegy feléhez költségvetési felügyelőket, illetve főfelügyelőket rendeltek ki.

Az ÁSZ már egy évvel ezelőtt bejelentette az ellenőrzések megindítását

Az ÁSZ 2013. július 3-án hozta nyilvánosságra 2013. második félévi ellenőrzési tervét, amely tartalmazta az állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények ellenőrzését. Az elmúlt években több számvevőszéki ellenőrzés is érintette a felsőoktatási intézményeket, ugyanakkor a Magyarországon működő összes állami és egyházi felsőoktatási intézmény ellenőrzésére korábban soha nem került sor – hívta fel a figyelmet Warvasovszky Tihamér.

Az oktatási és tudományos tevékenységet nem értékelte az ÁSZ

A 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, valamint, hogy az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait – ismertette Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető. "Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzések nem terjednek ki az intézmények oktatási, tudományos tevékenységére" – szögezte le Warvasovszky Tihamér.

"Az egyes intézményeket azonos ellenőrzési program alapján ellenőrizzük" – mondta el az alelnök. Ez lehetőséget teremt majd az ágazati holisztikus értékelésre – tette hozzá. Az ÁSZ megállapításai, összegzései alapul szolgálnak a felsőoktatás stratégiai környezetének és céljainak megalapozásához, a fenntartói, ágazati irányítói célkitűzéseinek visszacsatolásához, az esetleges jogszabályi változtatások kezdeményezéséhez. A Számvevőszék jelentései az intézmények számára visszajelzést adnak a gazdálkodás szabályszerűségéről, a jó gyakorlatok megismerése hozzájárul a gazdálkodási fegyelem és színvonal javításához – hangsúlyozta az ÁSZ alelnöke a sajtótájékoztatón.

Visszatérő hiányosságokat, szabálytalanságokat tártak fel az eddigi ellenőrzések

Az ÁSZ nyolc állami fenntartású felsőoktatási intézmény ellenőrzését kezdte meg az első ütemben – mondta el Horváthné Herbáth Mária. A felügyeleti vezető kifejtette: az ellenőrzött időszakban az illetékes minisztérium az alapítói és az egyéb fenntartói feladatait szabályosan látta el. Az ÁSZ az ágazati irányítói tevékenység, illetve a korábbi ellenőrzésekhez kapcsolódó számvevőszéki javaslatok végrehajtása terén tárt fel hiányosságokat. Az ellenőrzött időszakot követően azonban mindkét területen történtek előrelépések – hívta fel a figyelmet az ÁSZ felügyeleti vezetője.

Az első nyolc ellenőrzés általános intézményi tapasztalatait ismertetve Horváthné Herbáth Mária elmondta: a belső kontrollrendszereket illetően az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési és a monitoring rendszert hiányosságok jellemezték, a kontrolltevékenységek működtetése pedig nem felelt meg az előírásoknak. Az információs és kommunikációs rendszer kialakítása és működtetése azonban az intézmények többségében megfelelt a követelményeknek.

A pénzügyi gazdálkodás szabályszerűségének általános tapasztalatait összegezve a felügyeleti vezető kifejtette: a gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt, egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, az intézmények felénél a hallgatói költségtérítéseket nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelték, a térítési díjakat pedig nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással. Az előirányzatok tervezése, a normatív támogatások felhasználása alapvetően szabályos volt az első ütemben ellenőrzött nyolc intézmény esetében.

A vagyongazdálkodás és kimutatás általános ellenőrzési tapasztalatairól beszélve Horváthné Herbáth Mária kiemelte: egyes intézmények mérlegeiben a feltárt hibák összege meghaladta a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott jelentős összeget, a követelések és részben a kötelezettségek kimutatása, besorolása, illetve értékelése több esetben nem volt szabályszerű. Az eszközök és források állományának valódiságát több intézmény leltárral nem támasztotta alá teljes körűen, az intézmények egy része pedig nem készített vagyongazdálkodási tervet.

Elsőként a Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola ellenőrzése zárult le

A Pannon Egyetem gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről

A Pannon Egyetem 2009-2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az intézmény belső kontrollrendszerének működtetése, pénzügyi és vagyongazdálkodása – kisebb hiányosságok mellett – megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az intézmény pénzügyi pozíciója gyengült, azonban az ellenőrzött időszakban likviditása folyamatosan biztosított volt.

A Pannon Egyetem 2009-2012 között veszprémi székhelyén kívül Keszthelyen, Nagykanizsán és Pápán is folytatott felsőoktatási képzést. Az ellenőrzött időszakban az egyetemen öt kar működött, ahol agrár, bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, informatikai, műszaki, társadalomtudományi, természettudományi és pedagógusképzés folyt.

A Pannon Egyetem kiadásai 2009-2012 között közel 42 milliárd Ft-ot tettek ki, ehhez 22 milliárd forintköltségvetési támogatásban részesült. Az egyetem költségvetési támogatása az ellenőrzött időszakban 25,4 %-kal csökkent, miközben saját bevételei 12,2 %-kal emelkedtek. Az intézmény 2012-ben, 8271 hallgatót oktatva, férőhely kapacitásának mindössze 68,9%-át tudta kihasználni, 2009-2012 között hallgatói létszáma 18,1%-kal esett vissza.

Az ÁSZ megállapította, hogy az egyetem 2009-2012 között a csökkenő költségvetési támogatás és hallgatói létszám, továbbá a romló pénzügyi pozíció ellenére is megőrizte fizetőképességét. Kincstári biztost, költségvetési (fő)felügyelőt az intézményhez nem rendeltek ki.

A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése alapvetően megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek. A pénzügyi gazdálkodás – néhány hiányosságtól eltekintve – szabályszerű volt. Az előirányzatok tervezése, módosítása, az előirányzat-maradványok, továbbá a térítési díjak, költségtérítések megállapítása, a költségvetési forrással való elszámolás és a támogatások felhasználásával kapcsolatos döntések a jogszabályokkal összhangban történtek.

A megbízási díjak elszámolása, valamint a működési bevételek beszedése nem volt szabályszerű. Emellett az ÁSZ a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások előirányzatának felhasználása során is tárt fel szabálytalanságokat, a kereset-kiegészítésekkel és kiküldetésekkel kapcsolatban pedig szabályozási hiányosságokat.

A vagyongazdálkodás és vagyonkimutatás során – egyes mérlegtételek bemutatása és értékelése kivételével – betartották a jogszabályok és a belső szabályozások előírásait.

A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az ÁSZ az intézmény rektorának fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készítenie.

Az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményt érintő, 2009-2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait. Az ÁSZ a jelentéseket ütemezetten hozza nyilvánosságra.

A Szolnoki Főiskola gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről

A Szolnoki Főiskola 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a belső kontrollrendszer működtetése összességében nem volt megfelelő, amely a pénzügyi és a vagyongazdálkodás területén egyaránt szabálytalanságokat eredményezett. Az intézménynél a több mint 40%-kal csökkenő hallgatói létszám, a bevételi lehetőségek szűkülése, továbbá a jelentős összegű PPP kiadások miatt többször merültek fel likviditási problémák.

A Szolnoki Főiskolán 2009 és 2012 között agrár, gazdaságtudományi és műszaki területeken folyt felsőoktatási képzés. Az ellenőrzött időszakban a hallgatói létszám 4161 főről 2432 főre csökkent, 2012-ben a rendelkezésre álló férőhely kapacitásnak mindössze 52,3%-át tudta kihasználni az intézmény.

A főiskola kiadásainak összege a 2009-2012 években 11 milliárd forintot tett ki, ez idő alatt közel 6,4 milliárd Ft költségvetési támogatást kapott. Az intézmény költségvetési támogatása az ellenőrzött időszakban 27,1%-kal csökkent, amelyet nem tudott saját bevételeinek növelésével ellensúlyozni. A csökkenő bevételek, a jelentős összegű PPP kiadások következtében 2012-ben a szállítói kifizetésekkel is többször késedelembe estek, amely miatt a főiskolát 28 millió forintos késedelmi kamatfizetési kötelezettség terhelte.

Az ellenőrzés megállapította, hogy az intézménynél - egyéb hiányosságok mellett - a személyi juttatások, a megbízási díjak, a dologi kiadások előirányzatainak felhasználása, valamint a bevételek beszedése szabálytalanul történt. Jellemző hiba volt az aláírási jogkörök nem megfelelő gyakorlása, a pénzügyi ellenjegyzés, és a teljesítésigazolás elmaradása. A hallgatói költségtérítéseket nem a Kincstárnál vezetett számlán kezelték. Az előirányzatok tervezése és a normatív támogatások felhasználásával kapcsolatos döntések meghozatala a jogszabályokkal összhangban történt. A számvevőszéki helyszíni ellenőrzés során feltárt hibák összege a főiskola 2009-2012. évekre vonatkozó mérlegeiben meghaladja a jogszabályban meghatározott jelentős összeget, ami befolyásolja a vagyoni helyzetéről kialakított képet. A belső ellenőrzések nem tárták fel teljes körűen a pénzügyi és vagyongazdálkodás szabálytalanságait.

A jelentés megállapításai alapján az ÁSZ a rektornak valamint a felsőoktatásért felelős miniszternek is fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteniük. Ennek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.

Az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményt érintő, 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, valamint, hogy az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait. Az ÁSZ a jelentéseket ütemezetten hozza nyilvánosságra.

  • kapcsolódó anyagok
FELSŐOKTATÁS
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK