A reklámadó jogértelmezéséről egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) nyolc másik érdekképviseleti szervezettel és szövetséggel együtt, tekintettel az augusztus 21-i bevallási határidőre – közölte a szövetség.

Az adó bevallásával, a szükséges adminisztrációval és az adóalanyok körének pontosításával kapcsolatos tájékoztató egyeztetéseket követően a VOSZ sajtóközleményben foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

A közleményből kiderül: semmilyen reklámadóra vonatkozó kimutatást nem kell készítenie azoknak, akiknek reklámbevétele nem éri el az évi 500 millió forintot, illetve akik havonta 2,5 millió forint alatt rendelnek reklámot. A kisebb vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a reklám-közzétételre vonatkozó szerződésben, vagy számlán rögzítsék (nyilatkozzanak), hogy a reklámadó-kötelezettséget teljesítik vagy arra nem kötelezettek – emeli ki a VOSZ.

A szövetség közlése szerint nem minősül saját reklámnak, vagyis nem adóköteles, amennyiben egy vállalkozás a köznapi életben szokásos módon – névjegyen, gépjárművön, ingatlanon – használja nevét, védjegyét, vagy egyéb megjelölését.

A szövetség felhívja a figyelmet: minden olyan gazdasági szereplő a reklámadó alanya lehet, aki magyarországi érintettséggel reklámtevékenységet folytat, azaz Magyarországon reklám-adóköteles reklám-közzétételt végez. Eszerint a magyar szereplőkön túlmenően a reklámadó alanyi köre kiterjed minden olyan gazdasági szereplőre, amelyek napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesznek Magyarország területén elérhetővé, sajtóterméket adnak ki, szabadtéri reklámhordozót, valamint reklám elhelyezésére szolgáló járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosítanak, vagy interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklámot közzétesznek – tájékoztatott a VOSZ.