Lehet-e szabadalmazható találmány tárgya az emberi embrió? - Biotechnológiai kérdések az Európai Bíróság asztalán

2014.08.22. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Cruz Villalón főtanácsnok álláspontja szerint nem tekinthető emberi embriónak a megtermékenyítés nélkül továbbfejlődésre stimulált olyan petesejt, amely nem képes emberi egyeddé fejlődni. Ha azonban e petesejt olyan genetikai manipuláción esik át, hogy képes emberi egyeddé fejlődni, emberi embriónak kell tekinteni, és ezért ki kell zárni a szabadalmazhatóság alól.

A főtanácsnok indítványa a C364/13. számú, International Stem Cell Corporation kontra Comptroller General of Patents ügyben

A biotechnológiai irányelv megállapítja a biotechnológiai találmányok szabadalmazhatóságára vonatkozó szabályokat. Az irányelv értelmében fejlődésének egyetlen szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test. Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész viszont szabadalmazható találmány tárgya lehet. A találmány nem részesülhet azonban szabadalmi oltalomban, ha kereskedelmi célból történő hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne. Ezzel összefüggésben az emberi embrió ipari vagy kereskedelmi célra történő alkalmazása nem részesülhet szabadalmi oltalomban.

Az International Stem Cell Corporation (ISC), egy biotechnológiai társaság, két, pluripotens őssejtek partenogenetikusan aktivált oocytákból történő előállításával kapcsolatos technológiára vonatkozó nemzeti szabadalmat jelentett be az Egyesült Királyság szellemi tulajdonjogi hivatalánál. A hivatal mindkét bejelentést elutasította azzal az indokkal, hogy a kérdéses találmányok emberi embriók alkalmazását és akár elpusztítását vonják maguk után, és ezért a Bíróság Brüstleítélete alapján nem szabadalmazhatók. A Bíróság ezen ítéletében kimondta, hogy „emberi embriónak” minősül minden, meg nem termékenyített emberi petesejt, amelyet szűznemzés útján osztódásra és továbbfejlődésre ösztönöztek, és amely képes beindítani az emberi egyeddé fejlődés folyamatát.

Az ISC megtámadta a hivatal határozatát az Egyesült Királyság bíróságai előtt. Azt állítja, hogy mivel az aktivált oocyta apai DNS hiányában nem képes emberi egyeddé fejlődni, a szabadalmazhatóság Brüstleítéletből eredő korlátozásai nem alkalmazandók e technológiára.

Az ügyben eljáró High Court of Justice azt a kérdést tette fel a Bíróságnak, hogy emberi embriónak kell-e tekinteni azokat a megtermékenyítetlen emberi petesejteket, amelyeket szűznemzés útján továbbfejlődésre ösztönöztek, és amelyek nem képesek arra, hogy emberi egyeddé fejlődjenek.

A mai napon ismertetett indítványában Pedro Cruz Villalón főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy annak értékelésekor, hogy emberi embriónak kelle tekinteni a megtermékenyítetlen emberi petesejtet, azt a döntő kritériumot kell figyelembe venni, hogy rendelkezik-e az emberi egyeddé fejlődés bennerejlő képességével. Ezzel szemben pusztán az, hogy a megtermékenyítetlen petesejt – a megtermékenyített petesejthez hasonlóan – képes részt venni a sejtosztódás és a differenciálódás folyamatában, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy emberi embriónak lehessen tekinteni. Mivel a felek által benyújtott észrevételek, valamint a High Court of Justice által adott felvilágosítások azt sugallják, hogy a szűznemzésből származó organizmusok, a partenóták, nem rendelkeznek az emberi egyeddé fejlődés ezen bennerejlő képességével, a főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy zárja ki azokat az emberi embrió fogalma alól.

Egereken végzett sikeres genetikai manipulációkra tekintettel ugyanakkor Cruz Villalón főtanácsnok nem tudja kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben az emberi partenóták genetikailag

módosíthatók úgy, hogy teljesen kifejlődhessenek, és így emberi egyeddé fejlődjenek ki. Ezért a főtanácsnok kiemeli, hogy a partenóták csak addig zárhatók ki az „embrió” fogalma alól, amíg nem estek át olyan genetikai manipuláción, hogy képessé váljanak emberi egyeddé fejlődni.

Végül a főtanácsnok kiemeli, hogy álláspontja szerint, noha az emberi partenótákat ki kell zárni az emberi embrió fogalma alól, az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy etikai és erkölcsi megfontolások alapján kizárják a szabadalmazhatóság alól a partenótákat. Az az álláspontja, hogy az emberi embriók szabadalmazhatóságának kizárása révén az irányelv mindössze egy, az egész Európai Unióban alkalmazandó minimális tilalmat fejez ki, ugyanakkor lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy etikai és erkölcsi megfontolások alapján más organizmusokra is kiterjesszék a szabadalmazhatóság tilalmát.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
SZABADALOM
BIOTECHNOLÓGIA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA