Egy újabb bank és 18 pénzintézet nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékre pénteken a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban.

A törvényszék honlapján megjelent közleményben emlékeztettek: a pénzügyi intézmények augusztus 25-ig nyújthatják be kereseteiket. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma haladéktalanul megvizsgálja, hogy a beérkezett keresetlevelek megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Ezután dönthetnek a tárgyalások kitűzéséről, illetve – amennyiben az adott keresetlevél nem felel meg a törvényi kritériumoknak – az idézés kibocsátása nélküli elutasításról.

Pénteken egy bank, az FHB Jelzálogbank Nyrt., valamint 18 pénzintézet, az Eger és Környéke Takarékszövetkezet, a Credit House Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt., a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet, a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet, az FHB Ingatlanlízing Zrt., a Szabolcs Takarékszövetkezet, az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt., az ERSTE Lakáslízing Zrt., az Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt., a RetailProd Zrt., a PSA Finance Hungária Zrt., az UniCredit Ingatlanlízing Szolgáltató Zrt., az UniCredit Leasing ImmoTruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt., az UniCredit Leasing Hungary Pénzügyi Szolgáltató Zrt., a Sajóvölgye Takarékszövetkezet, az Aegon Magyarország Hitel Zrt., a CIB Ingatlanlízing Zrt., a Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. nyújtott be keresetlevelet a magyar állam ellen.

A törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni az állam elleni perben.

A bíróságnak legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított 8. napon ki kell tűznie a tárgyalást és legkésőbb 30 napon belül el kell bírálnia.

Csütörtökig 18 bank és 20 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet az ezek elbírálására kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékre; a bíróság eddig 20 keresetlevelet formai okokból elutasított. Minden pénzügyi intézmény csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be. A mintegy 400 magyarországi pénzintézetet figyelembe véve a szakértők hozzávetőleg másfélszáz ilyen perre számítanak.

A perekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései.

Pénteken tárgyalta az első ilyen pert a törvényszék gazdasági kollégiuma, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben elutasították a banki keresetet. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint tehát tisztességtelennek minősülnek a takarékszövetkezet egyoldalú hitelszerződés-módosításai. A bíró rámutatott: a felperes a keresetében és a tárgyaláson egyaránt egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezésekről beszélt, nem pedig általános szerződési feltételekről, így a keresetet el kellett utasítani. A törvény ugyanis általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé.

A július 26-án hatályba lépett törvény szerint a keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25., hétfő.

Elhalasztotta az ítélethozatalt a K&H Bank devizahiteles perében a törvényszék

Szeptember 9-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését a K&H Bank kontra magyar állam devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék hétfőn.

A törvényszék egyben elutasította a bank indítványát, amely az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió Bíróságához fordulásra irányult.

A K&H álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, így például sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és egyes “statáriális szabályai” a bírói függetlenség elvét.

A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától.

A felperes jogásza szóvá tette azt is, hogy széles körben elfogadott joggyakorlat, a jogalkotó, a kormány, és a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által ismert és évek óta alkalmazott szerződési feltételek utólagos megváltoztatásáról van szó, ami álláspontjuk szerint alaptörvényellenes.

A bank ügyvédje felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényt, hanem a 2004 és 2014 közötti, mindenkori jogszabályi környezetet is vizsgálni kell a szerződések érvénytelenségének elbírálásakor, figyelemmel arra is, hogy ezek a jogszabályok többször is jelentősen változtak.

Elmondta azt is, hogy a jogszabályváltozások előre nem láthatóak, a szerződésben lehetetlen meghatározni, hogy egy jövőbeli, a szerződés megkötésének időpontjában még nem ismert jogszabályváltozás milyen hatást gyakorol majd a fogyasztó által fizetendő díjakra.

A bank ügyvédje felvetette azt is, hogy nemcsak a szerződések érvénytelensége vagy érvényessége merülhet fel, hanem a részleges érvénytelenség is.

A felperesi oldal a perben alkalmazandó devizahiteles törvény – szerinte “statáriális” – szabályai kapcsán elmondta, hogy 500 oldalas keresetükre már másnap megérkezett az alperesi válasz, ami a bank ügyvédje szerint arra utal, hogy az alperes nem tartalmilag, érdemben, hanem általánosságban, esetleg a hasonló perekben gyakorlatilag egyformán reagál. Egy újabb, 200 oldalas alperesi iratot pedig nem sokkal a tárgyalás előtt kaptak meg, így lehetetlen arra érdemben reagálni.

A bíróság még a tárgyalás közben is kapott újabb terjedelmes iratot a bank jogászaitól.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hez és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta.

A magyar állam jogi képviselője a felperessel szemben azt hangsúlyozta: a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény megfelel az Alaptörvény rendelkezéseinek, és mivel nem változtat a felek jogi helyzetén, ezért nem merül fel a visszamenőleges jogalkotás sérelme sem. Hozzátette, hogy álláspontja szerint megfelelő volt a felkészülési idő, a törvény nem sérti a bírói függetlenséget és a jogbiztonságot sem.

A magyar állam jogi képviselője megjegyezte azt is, hogy még mindig félmillió ilyen szerződés létezik.

A tárgyalás utolsó szakaszában a bírói tanács egyik tagja több konkrét kérdést is feltett a bank jogi képviselőjének a Kúria jogegységi döntésében meghatározott, és onnan a törvénybe átemelt feltételekkel kapcsolatban, amelyek teljesülése esetén lehet tisztességes az egyoldalú szerződésmódosítás, így például, hogy a kezelési költség hogyan viszonyult a pénzpiaci kamatok változásához.

A törvény felállít egy vélelmet, mely alapján a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet a bankok a bíróság előtt megkísérelhetik megdönteni, ha bizonyítják, hogy a szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek. A perekben tehát a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)

Vesztett a Milton Hitelezési Zrt.

A Fővárosi Törvényszék hétfői tárgyalásán Csonka Balázs bíró elutasította a Milton Hitelezési Zrt. keresetét, amelyet az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére indított a társaság, a magyar állam ellen.

Szóbeli indoklásában a bíró kifejtette: a szerződések – főleg a hosszú távúak – egyoldalú módosítása kiköthető jogszerűen, de az érték-egyensúlynak az ilyen módosítás után is fenn kell maradnia.

A bíró az államot képviselő ügyvédi iroda 2 millió 828 ezer forintos – az állammal kötött szerződése alapján számított és kért – munkadíját túlzottnak tartotta és azt 500 ezer forintban állapította meg.

A Milton mögött nincs anyabank, a társaság a pénzpiacról vett fel kölcsönöket, amelyeket tovább hitelezett az ügyfeleknek. Mindezt úgy tette, hogy az ügyintézés rövid, a szolgáltatás személyre szabott volt. A vállalt kockázat pedig meghaladta a kereskedelmi bankokét.

Ezt a kockázatot, illetve a közreműködés díját az a kamatfelár fedezte, amelyet a Milton felszámított az általa fizetett kamatra – vázolta a cég tevékenységét az azt képviselő ügyvéd.

A kamat nagysága tehát – alapvetően – a hitelezési társaságot forrással ellátó bankok kamataitól függött. A Milton ezért úgy határozta meg az egyoldalú kamatemelést, hogy az a pénzpiac változásától függ. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy ebbe bele tartozik a bankközi kamat- és a jegybanki alapkamat változása is, de tételesen felsorolni a pénzpiaci változás összetevőit nem lehet.

A bíró szerint viszont megoldható azon tényezők felsorolása, amelyek változása esetén emelhető a kamat. Ezeknek a tényezőknek zárt rendszert kell alkotniuk. Az arányosság elve ebben az esetben azt jelenti, hogy az érték-egyensúlynak a kamatemelés után is fenn kell állnia.

A kamatemelés feltételei, valamint ezek bekövetkeztekor annak mértéke adja a szerződés átláthatóságát – tette hozzá a bíró.

A másik vitatott eleme a szerződéseknek az ügyfél késedelme esetén beálló kamatemelés volt. Például 14 napig tartó késedelem esetén az ügyfél által fizetendő kamat 1 százalékponttal emelkedett a szerződésekben. A kamat akkor állt vissza az eredeti szintre, ha elmúlt a késedelmes fizetés veszélye, amely nem egy hónap, hanem annál hosszabb idő volt.

A konstrukciót a bíró elfogadta, mindössze az arányosságot kifogásolta: a késedelemmel járó kamatemelés mértékét ez alapján kellett volna indokolnia a Miltonnak. Az ügyvéd ezt úgy hidalta át, hogy kifejtette: a cég szerint a késedelem miatti kamatemelés arányos, és ha az államnak ez nem tetszik, akkor bizonyítsa az, annak az ellenkezőjét.

A bíró ezt nem fogadta el, mivel a megemelt kamat arányos voltát a Miltonnak kellett volna bizonyítania.

A gyorsított eljárás miatt a fellebbezésre is csak 8 napjuk lesz a feleknek.

Kapcsolódó cikk:

Megdönthető a devizahitel-szerződések tisztességtelenségének vélelme – Elutasította a bíróság az első banki keresetet