Alkotmánybírósági mustra - Közjegyzői nyugdíjkorhatár

2014.09. 8. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság a nyári ítélkezési szünet után szeptember 9-én tartja első teljes ülését, amelynek napirendjén szerepel többek közt a nyugdíjkorhatárt elért közjegyzők szolgálati viszonyának megszűnését, továbbá a Normafa-törvényt támadó alkotmányjogi panasz is.

 Az Alkotmánybíróság szeptember 9-i teljes ülésének napirendje

● A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontja és 178. §-a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/1198/2013.)
Az indítványozó a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény azon rendelkezéseinek megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, amelyek a közjegyzői szolgálat – bizonyos életkorhoz kötött – megszűnését állapítják meg. Az alkotmányjogi panasz szerint a támadott rendelkezések a meghatározott életkor felett önkényesen veszik el a közjegyzői tevékenység végzésének lehetőségét, ezért sértik a foglalkozás szabad megválasztásához való jogát. Emellett sértik a tulajdonhoz való jogot is, mert a tevékenység megkezdéséhez képest a feltételek utólagos módosításával rendszeres kereső tevékenységétől fosztják meg.

● A Kúria mint felülvizsgálati bíróság KfvII.37.076/2012/28. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/1629/2013.)
Az indítványozó, aki a Kúria mint felülvizsgálati bíróság versenyügyben hozott ítéletének megsemmisítését kérte, alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a Kúria a bizonyítékok felülmérlegelését végezte el a felülvizsgálati eljárásban, és egyetlen bizonyíték alapján hagyta helyben a Gazdasági Versenyhivatal határozatát, ami sérti a jogerő tiszteletben tartásának elvét. Szerinte az ítélet sérti a pártatlanság és függetlenség követelményét, továbbá az ártatlanság vélelmét is, miután a Versenytanács előzetes álláspontját ugyanazok a személyek írták alá, mint akik a végleges határozatot, és ezt a tényt a Kúria figyelmen kívül hagyta.

● A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50100/2012/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/211/2014.)
Az indítványozó, aki a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésének megsemmisítését kérte, alkotmányjogi panaszában előadta, hogy az ingatlanával szomszédos telekre a hatóság telekalakítási engedélyt adott, amelyet nem kézbesítettek neki. A határozat kézbesítése iránt kérelme kapcsán a jogos érdeke igazolására hívták fel. Érdekeltségét arra alapította, hogy a kertes ingatlanát
hátrányos következmények érték, illetve a telekalakítási eljárásba bevont szakhatóságok jogszabálysértést követtek el. A hatóság elutasította kérelmét, mert a telekalakítási engedély az indítványozó ingatlanának helyzetét közvetlenül – sem előnyére, sem hátrányára – nem változtatta meg. A döntést megfellebbezte, amelyet szintén elutasítottak, mivel a határozat szomszédos ingatlanok tulajdonosainak történő kézbesítését jogszabály nem írja elő.

● A Debreceni Törvényszék 2.Mf.21.259/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/675/2014.)
Az indítványozó, aki a Debreceni Törvényszék és a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéleteinek megsemmisítését kérte, alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a munkáltatója a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felmondást azzal indokolták, hogy a munkáltató tudomására jutott, hogy szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba került, így munkavégzési kötelezettségének nem tud eleget tenni. Az indítványozó keresetet terjesztett elő az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását kérve, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. A döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta. Álláspontja szerint a támadott ítéletek ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerinti ártatlanság vélelmének elvével, mivel amíg nincs bizonyítva a munkavállaló bűnössége, addig nem kezelhető tényként a munkáltató részéről az, hogy a munkaviszonyból folyó kötelezettségek nem teljesítése a munkavállalónak felróható.

● A Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény 1. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/70/2014.)
Az indítványozók a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény 1. § (2) bekezdés „a természet védelméről szóló törvény rendelkezéseit a 2. § (4)-(5) bekezdésében foglalt eltéréssel” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozók kifejtették, hogy egyfelől az egészséges környezethez való jog védelme nem lehet alacsonyabb az Alaptörvény hatálybalépését követően, mint azt megelőzően, másfelől, hogy az egészséges környezethez való jog alanyi jogi jellegét az Alaptörvény megerősítette. Az alkotmányjogi panaszban azt is előadták, hogy a támadott rendelkezés által a törvény hivatkozott 2. § (4) bekezdés b), c) és d) pontjai – a beépítettség-növelés, illetve a beépítettség kérdését – kivonják a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény irányadó rendelkezései szerinti szakhatósági eljárás által vizsgálható kritériumok közül. Álláspontjuk szerint mindez a Normafa tekintetében a környezetvédelem már korábban elért szintjét csökkenti, hiszen hatósági eljárásban az esetleges környezetkárosítás nem vizsgálható.

● A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 31. napjáig hatályban volt, a helyi adókról szóló 37/2008. (XI. 28.) számú rendelete 6-7. §-a, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.28.960/2013/4. számú ítélete, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala V-B-007/03427/3-4/2012. számú, telekadót megállapító jogerős határozata, Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AD-11461/12/2012. és AD-11461/15/2012. számú határozatai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/1481/2013.)
Azt indítványozó Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi telekadóról szóló, már nem hatályos 37/2008. (XI. 28.) Ök. számú rendelete 6. és 7. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárását, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.28.960/2013/4. számú ítéletének megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó – mint temető fenntartó – szerint önkormányzati rendelet támadott rendelkezései ellentétesek az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, mivel azok nem veszik figyelembe teherbíró képességét, illetve a közfeladatok ellátásában betöltött szerepét. Az indítványozó az adó mértékét konfiskatórius jellegűnek tartja. Emellett sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét is, mert a fővároson kívül fel sem merül a temetők területének telekadó-kötelezettsége.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG