Szám.os pontatlanságot és ténybeli tévedést tartalmaz a Human Righst First (HRF) jogvédő szervezet augusztusi, részben Magyarország közjogi berendezkedéséről szóló jelentése – közölte az Alapjogokért Központ
Az Alapjogokért Központ felsorolása szerint ilyen tévedés, hogy a jelentés szerint az új alkotmányt széleskörű társadalmi és politikai egyeztetés nélkül fogadták el 2011-ben és azon utána számtalan alkalommal módosítottak. A központ szerint az alkotmányozási folyamat több mint nyolc hónapig tartott, az Országgyűlésben pedig egy hónapig folyt vita az alaptörvényről.
A központ szerint “a nagyszámú és valóban szerencsétlenül gyakori módosítások hátterében (…) az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség áll”, vagyis az, hogy korábban egyetlen párt vagy pártszövetség sem rendelkezett a parlamenti szavazatok kétharmadával, így az alkotmánymódosítások is ritkábbak voltak, mert azok “a legtöbb esetben nemcsak pártok, hanem politikai oldalak közötti konszenzust is megkívántak”.
A HRF azt is kifogásolta, hogy a Fidesz, kihasználva kétharmados többségét, eltörölte azt a szabályt, amely az Országgyűlés négyötödös többséggel meghozott döntéséhez kötötte az alkotmányozási folyamat megkezdését. A központ szerint ugyanakkor a – korábban már hatályát vesztett – négyötödös szabály egy jogtechnikai hiba miatt került vissza az alkotmányba 2009-ben, így a kifogásolt alkotmánymódosítás csak egy kodifikációs hibát javított ki.
Az Alapjogokért Központ szerint téves a HRF állítása, hogy a magyar választási rendszer tisztán többségi lenne.
A HRF állításával szemben az Alkotmánybíróság továbbra is felülvizsgálhat és megsemmisíthet sarkalatos törvényeket, az igazságszolgáltatásra, a bíróságok szervezetére vagy az adatvédelemre és médiaszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok mindig is kétharmados tárgykörbe tartoztak, és az Alkotmánybíróság továbbra is felhasználhatja korábban hozott döntéseit, hivatkozhat rájuk.
A központ szerint a HRF állításával szemben az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó egyes jogok sérelme esetén az Alkotmánybíróság igenis vizsgálhatja a költségvetési tárgyú törvényeket is.
A HRF megállapításával szemben a központ szerint “érdemben nem változtak a média felügyeletére vonatkozó szabályok”.
A HRF kritikát fogalmazott meg a bírák idő előtti nyugdíjazásával kapcsolatban is. Az Alapjogokért Központ szerint “bár a jelentés alappal állítja, hogy a magyar törvényhozás nem a megfelelő jogtechnikai megoldást választotta a bírák nyugdíjazására vonatkozó rendelkezések módosításakor, ugyanakkor megfeledkezik az azt követő fontos változásokról, vagyis, hogy az európai és hazai szervek kifogásait figyelembe véve a jogalkotó módosította a vitatott törvényi rendelkezéseket.”
A HRF jelentésében azt írta, a kormány “bevezette a bírák idő előtti nyugdíjazását, beleértve a legfelsőbb bíróság bíráinak egynegyedét, s helyükbe most új, a kormányhoz lojális bírákat nevezhetett ki”, ez pedig “lehetővé tette a Fidesz számára azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét eltávolítsa a helyéről, aki szerint ez a lépés alkotmányellenes volt”. A központ szerint ugyanakkor az igazságszolgáltatás átalakítása “személyi kérdésektől mentes, rendszerszintű változtatás volt”.
A központ az új egyházügyi szabályozást érintő kritikával kapcsolatban emlékeztetett rá: az Alkotmányíróság nem az egyházak törvényben történő elismerése miatt, hanem azért semmisítette meg a törvény egyes korábbi rendelkezéseit, mert az abban rögzített eljárást a törvény nem kötötte határidőkhöz és az országgyűlés döntésével szemben a hatékony jogorvoslat nem volt biztosítva.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a honlapján szereplő bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.
