Függetlenségért kiált Skócia? - Csütörtökön lesz a népszavazás - Brit alkotmányjogászok: Aligha tartható a skót függetlenségi menetrend

2014.09.16. Jogi Fórum / MTI

Aligha lenne tartható az az elszakadási menetrend, amelyet a skót kormány vázolt fel Skócia függetlenné válása esetére, tekintettel arra, hogy a rendezendő kérdések igen bonyolultak - mondták csütörtökön tekintélyes brit alkotmányjogi szakértők.

A skót kormány 2016. március 24-ére tűzte ki Skócia függetlenségének hivatalos kikiáltását arra az esetre, ha a csütörtöki népszavazáson a függetlenségpártiak győznek.

Robert Hazell professzor, a University College London (UCL) egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője a népszavazás utáni lehetséges menetrendekről újságíróknak tartott londoni elemzésében kijelentette: ő 2017 tavasza előtt nem tudja elképzelni az elszakadási folyamat befejeződését.

Hazell professzor szerint a skót kormány által kidolgozott menetrend nem veszi például kellőképpen figyelembe azt a várható késedelmet, amelyet a jövő májusban esedékes brit parlamenti választások okoznak majd a szétválási tárgyalásokban. Robert Hazell szerint a választási kampány miatt legalább két hónapra leállna a skót-brit tárgyalási folyamat. Ráadásul ha a nagy-britanniai választásokon a jelenlegi konzervatív-liberális koalíciót új kormány váltja fel, akkor teljesen újjáalakulnának a brit tárgyalóküldöttségek, és az illetékes új kormánytagoknak is időre lenne szükségük ahhoz, hogy "felvegyék a tempót".

Ennél is nagyobb gondot jelentene az, hogy a skót függetlenség érvénybe lépéséhez szükséges alapvető törvények sem készülnének el időben a londoni és az edinburghi parlamentben.

A professzor felidézte, hogy Csehszlovákia szétválásához 31 államközi szerződést és kétezer jogi megállapodást kellett kidolgozni, és az ország felbomlása után tíz évvel is voltak még rendezetlen kérdések.

Robert Hazell minden lehetséges körülményt egybevetve azt jósolta, hogy legkorábban 2016 januárjában kerülhet a londoni parlament elé a skót függetlenségről intézkedő törvénycsomag, amelynek jóváhagyási folyamata legalább egy évig eltart. Ennek alapján csak 2016 decemberében lépnének életbe a szükséges jogszabályok, és a végrehajtás időszakát is figyelembe véve 2017 áprilisában válna lehetségessé a skót függetlenség kikiáltása, több mint egy évvel a skót kormány jelenlegi menetrendjében szereplő időpont után - jósolta a UCL professzora.

Hazell szerint az Egyesült Királyság fennmaradó részének kormányát még ezután is legalább 3-5 évig szinte teljesen lekötné a skót elszakadással kapcsolatos kérdések rendezése, és így Londonnak a jelenleginél jóval kevesebb kapacitása maradna egyéb kül- és belpolitikai ügyekre.

Ráadásul a közvélemény-kutatási adatok alapján valószínűsíthető, hogy a jövő májusi brit választások után olyan parlament alakul, amelyben a jelenleg ellenzéki Munkáspártnak lesz a legnagyobb frakciója, de nem lesz elégséges többsége ahhoz, hogy a skót képviselőket nélkülözni tudná. Ha azonban a skót függetlenségi népszavazáson az elszakadást pártolók győznek, akkor a londoni parlament skóciai képviselői a következő brit kormány mandátumának félidejében távoznának, mivel független országként Skóciának már nem lenne törvényhozási képviselete a brit parlamentben.

Ebben a helyzetben a Munkáspárt vezette új brit kormányt megalakulásának pillanatától "béna kacsának" tekintenék, hiszen mindenki tudná, hogy a skót függetlenség kikiáltása után elveszítené kormányzóképes többségét.

Hazell professzor szerint a bizonytalanságot még tovább fokozhatja, ha a függetlenségpártiak csak nagyon csekély többséggel győznek, és a skót lakosság a szétválási tárgyalások során kidolgozandó feltételrendszer láttán később meggondolja magát. A UCL professzora szerint ebben az esetben reális lehetőségként merülhetne fel egy újabb népszavazás megtartása 2-3 éven belül.

Charlie Jeffery, az Edinburghi Egyetem politikatudományi professzora a csütörtökön Londonban tartott esélylatolgató beszélgetésen ugyanakkor azt a lehetőséget vázolta fel, hogy a függetlenséget elvető erők győznek csekély többséggel a szeptember 18-ai népszavazáson, viszont nem tudják kellő eréllyel és ütemben elérni azokat a további hatásköri és hatalmi decentralizációs intézkedéseket, amelyeket a brit kormány ígért Skóciának az elszakadás elutasítása esetére. Jeffery professzor szerint ebben az esetben a következő skóciai parlamenti választásokat - a népszavazás elvesztése ellenére - ismét a Skóciát jelenleg abszolút parlamenti többséggel kormányzó Skót Nemzeti Párt nyerhetné meg, és ez is azt eredményezheti, hogy napirenden marad az újabb népszavazás kiírása.

Ugyancsak a függetlenségről szóló vita kiújulásához vezethet Charlie Jeffery szerint, ha Skócia most az elszakadás ellen voksol, ám a brit EU-tagság sorsáról David Cameron brit miniszterelnök által 2017-re megígért országos népszavazáson a brit többség arra szavaz, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Jeffery professzor hangsúlyozta, hogy Angliával ellentétben Skóciában nincs számottevő EU-szkeptikus politikai erő, és a lakosság is sokkal inkább EU-párti.

Jeffery elmondta: az általa vezetett politikatudományi intézet saját legutóbbi felmérése szerint az angol megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az EU-ból való kilépésre szavazna, és 35 százalék pártolná Nagy-Britannia bennmaradását az EU-ban. A vizsgálatba bevont skót választók között ugyanakkor 48 százalék volt az EU-pártiak aránya, és csak 32 százalék mondta, hogy az uniós tagság feladására voksolna. Ez markáns különbség, tekintettel azonban arra, hogy Angliában tizenegyszer annyian élnek, mint Skóciában, mindenképpen az EU-kilépést pártolók győznének - hangsúlyozta az Edinburghi Egyetem professzora.

Cameron: "végleges és fájdalmas lenne a válás"

Skócia függetlenné válása "nem próbaidőszakra szóló különélés, hanem fájdalmas válás" lenne, amely örökre szólna - mondta hétfőn a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki a kelet-skóciai Aberdeen városában tartott szenvedélyes hangvételű beszédet a brit unió fenntartása mellett, határozott ígéretet tett arra, hogy Skócia "példátlan mértékben kiszélesített" további önrendelkezési jogokat kapna már jövőre, ha a csütörtöki népszavazáson az elszakadás ellen voksol.

Cameron ugyanakkor részletesen vázolta a függetlenség lehetséges negatív következményeit is, egyenes utalást téve sok egyéb mellett arra, hogy a skótok elveszítenék brit állampolgárságukat és útlevelüket. A kormányfő szerint Skócia elszakadása esetén a külföldön utazgató skótok nem számíthatnának automatikusan a brit nagykövetségek segítségére, Skócia és Anglia határa pedig "nemzetközi határrá" válnék, amelyen már nem lenne olyan könnyű az átkelés, mint most.

Cameron megerősítette azt a hivatalos brit kormányzati álláspontot is, hogy függetlenné válása esetén Skócia nem használhatná tovább a fontot fizetőeszközéül. Hozzátette: a skótok által felvett ingatlanhiteleknek több mint a fele egyik napról a másikra "egy külföldi ország bankrendszere" által folyósított hitellé válna, a kamatokat pedig már nem a Bank of England - a brit jegybank - határozná meg, és a Bank of England elveszítésével Skócia elveszítené a központi bank által biztosított stabilitást és biztonságot is.

A brit kormányfő nem hagyott kétséget aziránt sem, hogy Skócia függetlenné válása esetén London nem segítené ki többé a skót nagybankokat újabb pénzügyi válság esetén. Cameron kijelentette: ha azok a bankok, "amelyek egyáltalán Skóciában maradnának", ismét bajba kerülnének, talpra állításuk költségeit a skót adófizetőknek egyedül kellene állniuk.

A két legnagyobb skóciai székhelyű bank, a Royal Bank of Scotland (RBS) és a Lloyds-csoport a pénzügyi válság kirobbanása után csak a brit kormány hatalmas költségvetési tőkeinjekciói segítségével menekült meg a teljes összeomlástól. E befektetések nyomán a brit államnak az RBS-ben 80, a Lloyds-csoportban 24,9 százalékos részesedése van.

A két skót nagybank - több más skóciai pénzügyi szolgáltatóval együtt - már jelezte, hogy készenléti terveket vázolt fel székhelye áttelepítésére Skóciából Londonba, ha Skócia elszakadna Nagy-Britanniától.
A skót pénzintézeteknek elsősorban azért kellene angliai központtal bejegyzett jogi személyként is megjelenniük Skócia függetlenné válása esetén, hogy ne veszítsék el a Bank of England likviditási garanciáit.

Hétfői beszédében Cameron arra kérte a skót választókat, hogy ne a brit kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek adjanak kifejezést a csütörtöki függetlenségi népszavazáson. "Ha engem nem kedvelnek, én sem leszek örökké miniszterelnök, és ha a kormányomat nem szeretik, ez a kormány sem lesz örökké hatalmon, ha azonban Skócia az elszakadás mellett dönt, az örökre szóló döntés lenne" - érvelt a brit miniszterelnök.

A brit alkotmányjogi szakértők ebben mindazonáltal nem ennyire biztosak.

  • kapcsolódó anyagok
NÉPSZAVAZÁS
NAGY-BRITANNIA