A házelnök fegyelmi jogköréről - Alapjogokért Központ: Közepesen szigorú a magyar szabályozás

2014.09.22. Jogi Fórum / MTI

Közepesen szigorú a magyarországi szabályozás az Országgyűlés elnökének fegyelmi jogköréről - állapította meg az Alapjogokért Központ a hatályos házszabályi rendelkezéseket vizsgáló elemzésében.

Mint írták, az elemzés során különös figyelmet fordítottak a fegyelmi jogkörre, mivel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nemrégiben ezzel összefüggésben marasztalta el Magyarországot. A központ összevetette több európai parlament belső működésre vonatkozó szabályainak fegyelmi jogkörét. Összességében megállapítható - írták -, hogy a vizsgált 15 ország parlamenti joggyakorlatának mindegyike tartalmaz a tárgyalás rendjének betartására és betartatására vonatkozó előírásokat, valamint tipikusnak tekinthető az a gyakorlat, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlására a házelnök jogosult.

A magyar szabályozás a középmezőnybe tehető, mert szigorúbbak és megengedőbbek is előfordulnak Európában: az Egyesült Királyságban a házelnök határozatlan időre is felfüggeszthet egy képviselőt jogainak gyakorlásában, ideértve a tiszteletdíj megvonását is, míg Ausztriában a legsúlyosabb szankció rendzavarás esetén az ülés hátralévő részéről történő kizárás. Mindent egybevetve azonban elmondható, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályok beleillenek az európai fősodorba és semmilyen formában nem térnek el az európai parlamenti hagyományoktól - rögzítették az elemzésben.

Az EJEB ítéletének kapcsán kiemelték: a testület egy általános érvényű és egy eseti jellegű jogsértés miatt marasztalta el Magyarországot, melyek közül az általános érvényűt a jogalkotó már orvosolta, amit a bíróság maga is elismert döntésében. Az eseti jellegű jogsértés kapcsán pedig a szólásszabadság sérelmét minden esetben egyedileg kell megítélni.

Mindezek alapján a központ szerint fontos kiemelni, hogy a hatályos magyar szabályok a bíróság által támasztott valamennyi követelménynek megfelelnek, hiszen maga a testület deklarálta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása önmagában nem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az európai kitekintés kapcsán mindehhez érdemes hozzátenni, hogy van olyan uniós tagállam - Hollandia - melynek házszabálya nem biztosítja a parlamenti jog fegyelmi jogkörében hozott szankcióival szemben a jogorvoslat lehetőségét - jelezték.

Az EJEB múlt kedden közzétett első fokú ítéletében kimondta: Magyarország megsértette a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló országgyűlési képviselő Karácsony Gergely, Szilágyi Péter, Dorosz Dávid és Szabó Rebeka, valamint Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes és Lengyel Szilvia LMP-s országgyűlési képviselők szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát azzal, hogy az Országgyűlés tavaly különböző ügyekben megbírságolta őket.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a szervezet honlapján szereplő bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
EMBERI JOGOK
ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT