Adatvédelem és nyilvánosság a tárgyalótermekben - Az igazságügyi adatkezelésről és a tájékoztatásról - Tanácskozás a Győri Ítélőtáblán

2014.09.26. Jogi Fórum / MTI

Indokolt lehet jogszabályban rendezni azokat a kérdéseket, amelyeknél ütköznek az igazságügyi adatkezelésről és a tájékoztatásról szóló hatályos rendelkezések, az adatvédelem és a nyilvánosság szempontjai - mondta pénteken, a Győri Ítélőtáblán az ebben a témában rendezett regionális tanácskozás után újságíróknak a Kúria elnöke.

Darák Péter szerint a legégetőbb kérdés az, hogy az információszabadságról szóló törvény és az adatvédelmi eljárások általános, "tulajdonképpen a közigazgatásra kitalált" szabályai mennyiben alkalmazhatóak az igazságszolgáltatásra további jogalkotás, konkretizálás nélkül. Az igazságszolgáltatás nyilvánosságához nagyon komoly közérdek fűződik, így viszont ütköznek egymással az adatvédelem és a nyilvánosság szempontjai, érdekei - mondta.

A kérdés túlmutat egy szervezet működésén, hiszen az "egész társadalom demokratizmusa az, amit ezeknek a kérdéseknek a helyes megválaszolása elő tud segíteni" - fogalmazott.

A Kúria elnöke példaként hozta fel, hogy míg korábban a sajtó "egy hatalmas kamerával érkezett a tárgyalóterembe, ma egy telefonnal bárki felveheti a tárgyalást, és azt sem tudjuk megakadályozni, hogy akár online közvetítést" adjon a bíró tudta nélkül, ez pedig ellenőrzési és felelősségi kérdéseket vet fel, például a védett adatokkal kapcsolatban.

Darák Péter magánvéleményként azt mondta, hogy "ezek a helyzetek valójában kontrollálhatatlanok". Inkább abban kellene a szabályozásnak előbbre jutnia, hogy világosan megállapítsa, meddig terjed a bíróság mint szervezet és a bíró felelőssége "az ilyen típusú adatkikerülésekért, és hol van az a pont, ahonnan már az adatot rögzítő vagy az adatot felhasználni kívánó személynek a személyes felelőssége csak", ami történt - tette hozzá.

Az igazságügy rendszeresen szembesül saját berkein belül nem megoldható problémákkal - emelte ki Darák Péter. Példaként a nyilvánosság és az adatkezelés témáját hozta fel, ahol nagyon fontos, hogy a társadalmi környezetbe helyezve értelmezzék saját működésüket a bíróságok, hiszen nem csak a bírókat érintik az ennek során felmerülő adatok.

Áttekintve a témába vágó koncepció megalkotásának másfél éves folyamatát, el kell dönteni, hogy érdemes-e tovább foglalkozni a szakmai körökből érkező felvetésekkel vagy inkább fel kell ajánlani azokat a jogalkotónak, hogy döntse el, szükség van-e új szabályozásra - jelentette ki.

Darák Péter emlékeztetett arra: számos új kérdés vetődött fel, ennek az is az oka, hogy az elmúlt években átfogó jelleggel nem foglalkozott ezzel a témával a jogalkotó, ugyanakkor újraalkották az eljárásjogi kódexeket, és gyorsan változott a média világa és az eszközrendszere.

Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangoztatta: nélkülözhetetlen az ebben a kérdésben a bíróságoknál felgyülemlett rengeteg tapasztalat. Alkotmányos alapelvek összeegyeztetése merülhet fel, és ezeket kell jól, pontosan szabályozni - mondta. Kérdés, hogy ezt külön ágazati jogszabályban célszerű-e megtenni, "egy újabb adatminőséget" létrehozva, illetve az eljárásjogi törvények "alkalmasak vagy képesek-e egyáltalán elvi szinten ezeket a helyzeteket kezelni" - fogalmazott.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
DARÁK PÉTER