A Fővárosi Főügyészségen, ahol az országszerte elkövetett büntetőügyek negyede összpontosul, az esetek több mint felében már nem a klasszikus büntetőeljárások zajlanak – mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész, a vádhatóság legnagyobb szervezeti egységének vezetője. Beszélt az új büntető törvénykönyv alkalmazásának első tapasztalatairól és a soroksári gyilkosság nyomozásáról is.
Ibolya Tibor a főügyészség leterheltségéről szólva elmondta: a mintegy 2000 fős magyar ügyészség legnagyobb szervezeti egységében dolgozik az ügyészek mintegy ötöde, körülbelül 400 ember, ugyanakkor tavaly a 380 ezer országszerte elkövetett bűncselekmény negyedét a fővárosban követték el, míg a vagyon elleni cselekmények terén ez az arány a 30 százalékot is eléri.
A főügyészség keresi az alternatív megoldásokat, nemcsak a jelentős munkaterhek miatt, hanem azért is, mert a klasszikus büntetőeljárásnak rendkívül nagy az idő-, munka- és költségigénye – mondta.
A fővárosban a büntetőeljárásoknak csak körülbelül a fele zajlik a hagyományos mederben: az ügyek 17 százalékánál a gyorsabb és hatékonyabb bíróság elé állítást alkalmazzák, 23 százalékánál tárgyalás mellőzését, 10 százalékában pedig vádemelés elhalasztását. Mindezzel sok pénzt és időt lehet megtakarítani, a munkaerőt pedig a valóban nagy súlyú, bonyolult megítélésű ügyekre koncentrálhatja az igazságszolgáltatás.
Ibolya Tibor, aki 2012 nyarán lett a főügyészség megbízott vezetője, 2013 végén pedig megkapta határozatlan idejű kinevezését, elmondta: ha valaki Nyugat-Európa legtöbb nagyvárosában azzal megy be a rendőrségre, hogy ellopták 200 ezer forint értékű kerékpárját, akkor együtt érző pillantásokon kívül másra aligha számíthat. Ott ugyanis természetes, hogy a hatóságok erejüket a közbiztonságra komoly fenyegetést jelentő ügyekre koncentrálják, kisebb súlyú cselekményeknél pedig nem indítanak eljárást, ha attól nyilvánvalóan nem várható eredmény, ilyesmire nem pazarolják az adófizetők pénzét. Az állampolgárokban viszont arrafelé sokkal erősebb a felelősségtudat, jobban vigyáznak magukra, az értékeikre, és költenek a biztonságra.
A tavaly nyáron életbe lépő új büntető törvénykönyv kapcsán a főügyész elmondta: a gyakorlati szakemberek között egyetértés van arról, hogy jól sikerült kódex készült. A kodifikáció során felvetődött esetleges problémákkal – például a jogos védelemmel vagy a 14 év alattiak büntethetőségével – kapcsolatban a gyakorlatban nem jelentkeznek nehézségek. A fővárosban jelenleg például három 12-14 év közötti elkövető ellen folyik nyomozás, és egyetlen ilyen korút vádoltak meg egy csoportos rablás ügyében.
Az egy évvel ezelőtt Soroksáron brutálisan meggyilkolt nő ügyében a napokban felajánlott ötmillió forintos nyomravezetői díj kapcsán a főügyész elmondta, erre többnyire akkor kerül sor, amikor egy ügyben minden lehetséges szálat lenyomoztak, mégis holtpontra jutott az eljárás, és külső segítségre, új, a laikusok számára esetleg jelentéktelennek tűnő információmorzsára van szükség, ami lendületet adhat a nyomozásnak.
A főügyész bízik abban, hogy előbb vagy utóbb látókörbe kerül az elkövető vagy az elkövetők, és akkor a helyszínen rögzített DNS-maradványok jó esélyt adnak arra, hogy kétséget kizáróan bizonyítható legyen, ki a gyilkos. A nyomozás során a legkülönbözőbb verziók vetődtek fel, még az a lehetőség sem zárható ki, hogy olyan külföldiek követték el a cselekményt, akik vízi úton érkeztek a Duna-parti helyszínre és ugyanúgy távoztak.
