Jogellenesen elkülönített cigány gyerekek Gyöngyöspatán - Helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet

2014.10.17. Jogi Fórum / MTI

Helybenhagyta és jogerőre emelte másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla azt az elsőfokú ítéletet, amely szerint jogellenesen különítették el a cigány és a nem cigány gyerekeket a gyöngyöspatai általános iskolában, és a cigány gyerekek alacsonyabb szintű oktatásban részesültek - közölte a pernyertes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány.

Az alapítvány 2011 októberében személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított pert a jobbikos vezetésű gyöngyöspatai önkormányzat, illetve a község által fenntartott általános iskola ellen.

A felperes keresete szerint az intézményben osztályonként és az épületben térbelileg is elkülönítették a cigány és nem cigány gyerekeket. Diszkriminálták őket a napközi ellátás, az úszásoktatás és az iskolai ünnepségek során is, illetve már az iskolai beiratkozás alkalmával úgy osztották be őket, hogy a cigányok szegregált osztályba kerüljenek.

Az alperesek - az önkormányzat és az iskola - többek között azt adták elő az elsőfokú eljárásban, hogy nem rendelkeznek adatokkal a tanulók etnikai hovatartozásáról. Az iskola ilyen tartalmú nyilatkozatot senkitől sem kérhet, ezért nem is különíthették el a cigány gyerekeket. Beiratkozáskor az érkezési sorrend dönti el, hogy milyen osztályba kerül a tanuló.

Az alperesek jogi képviselői szerint az alapítvány csak politikai tőkét akar kovácsolni az ügyből, politikai előítélet motiválja, hiszen csak azután nyújtották be a keresetet, hogy 2011 júliusában jobbikos polgármester került a község élére.

Az ítélőtábla másodfokú, jogerős ítélete az Egri Törvényszék 2012. decemberi elsőfokú döntését emelte jogerőre.

Az elsőfokú ítélet a jogellenes elkülönítés megszüntetésére kötelezte a fenntartót, illetve az iskolát.

Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklásában hangsúlyozta: a politikai hivatkozásokat elvetette, csupán az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvények alapján hozta meg ítéletét. Megállapította, hogy az iskola igazgatója tisztában volt a gyerekek etnikai hátterével, hiszen egy korábbi, az Oktatási Hivatal által végzett ellenőrzés során osztályonként tudta közölni a roma gyerekek számát.

Abban a tekintetben viszont az elsőfokú bíróság nem adott helyt a felperes keresetének, hogy a napközi ellátás, az úszásoktatás, illetve az iskolai ünnepségek során is megvalósult volna az elkülönítés.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azt írta: Gyöngyöspatán több mint ötven roma család jövőjét határozta meg a Fővárosi Ítélőtábla, amikor másodfokon is elmarasztalta a gyöngyöspatai önkormányzatot és jogutódként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik).

Az alapítvány közölte: az ítélet szerint a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában a roma gyerekeket származásuk alapján jogellenesen különítették el 2004-től 2012 szeptemberéig, amikor már csak egy első osztály indult.

Az alapítvány emlékeztetett arra, hogy Kállai Ernő kisebbségi ombudsman már 2011 tavaszán súlyosan jogsértő elkülönítési gyakorlatot állapított meg, és nyomatékosan kérte, hogy számolják fel a szegregációt az iskolában. Az alapítvány szerint azonban az ombudsmani ajánlást semmibe vették, és továbbra is elkülönítve oktatták a cigány gyerekeket az iskola csak számukra fenntartott alsó szintjén.

A közlemény kitért arra is, hogy az iskolában - a vezetőség állítása szerint - a 2012-es tanévtől a földszinten tanuló roma gyerekek tíz százalékát integrálták az emeleten lévő osztályokba, megnyitották a napközit, az úszásoktatást számukra, amivel az alapítvány szerint hallgatólagosan elismerték a szegregációt, bár a tárgyalás során végig tagadták.

A Juhász Oszkár vezette önkormányzatot és annak iskoláját a Jobbik képviselőjelöltje, Pápai Ákos ügyvéd képviselte, ami azonban igazán meglepő, hogy ugyanezzel az ügyvéddel képviseltette magát a másodfokú eljárásban a Klik is - olvasható a civil szervezet közleményében.

Pápai Ákos az MTI kérdésére azt mondta: álláspontja szerint a kérdést szabályozó esélyegyenlőségi, illetve köznevelési törvény ellentmond egymásnak, ezért betarthatatlan, a peres eljárás negatív hatásai pedig már érezhetők az iskolában.

Sok szülő Gyöngyösre íratta be a gyerekét - tette hozzá -, ezért jövőre évfolyamonként már csak egy-egy osztály indul, így lényegében értelmét is veszíti a szegregációs vád. Mindennek azonban egyenes következménye lesz az is, hogy csökkeni fog az oktatás színvonala, amiről pedig nem a pedagógusok tehetnek - mondta Pápai Ákos. Megjegyezte, hogy a per ilyen irányú következményeivel talán nem is számolt a felperes.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ESÉLYEGYENLŐSÉG
KISEBBSÉGI JOGOK
OKTATÁSÜGY