Visszaszorított dohányzás - Egyre sikeresebb a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény

2014.10.18. Jogi Fórum / EMMI

Idén október 13-18 között hatodik alkalommal rendezte meg a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény Részes Feleinek konferenciáját, melyen a magyar delegáció is részt vett. A keretegyezmény legfőbb döntéshozó szerve a Felek Konferenciája (COP) üléseit 2 évente tartja, melynek jelenlegi helyszíne a dohányzás visszaszorításáért tett orosz intézkedések elismeréseként Moszkva volt.

Az Egészségügyi Világszervezet 2003. májusi közgyűlésén fogadták el a tagországok a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményt. A dokumentum célja a dohánytermékek fogyasztásának minimális szintre való visszaszorítása, a dohányzás járványszerű terjedésének akadályozása, egészségromboló hatások mérséklése, a dohányzás és a passzív dohányzás miatt bekövetkező megbetegedés és halálozás által okozott közvetlen és közvetett gazdasági kár csökkentése. A dokumentumot kiegészítő végrehajtást segítő irányelvek és jegyzőkönyv önálló nemzetközi egyezményként kötelező erővel bír az azt ratifikáló számára. A Felek Konferenciájának napirendje minden, a dohányzás visszaszorításával foglalkozó témát érintett.

A Keretegyezmény végrehajtása egyre sikeresebb, köszönhetően a felek eddigi intézkedéseinek, melyek a dohánytermékekre kivetett adók emelése, a dohányfüst-mentes területek kiterjesztése, az egészségvédő figyelmeztetések egyre nagyobb mértékű alkalmazása és méretük növekedése, az egységes csomagolások bevezetése voltak. Az ár- és adóintézkedések hatásos és fontos eszközei többek között a dohányfogyasztás csökkentésének, különösen a fiatalok körében. Nehézséget okoz, ugyanakkor a dohányipar befolyása és beavatkozása, illetve a nemzeti koordinációs mechanizmusok gyengesége, a tiltott kereskedelem felszámolása.

Az elektronikus cigaretta használatának terjedése miatt korábban felmerült az igény ezen eszközök egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények tükrében pedig a szükséges intézkedések meghozatalára. Az eredmények alapján egyértelmű, hogy az elektronikus cigaretta is veszélyt jelent a használóra, a magzatokra és a fiatalokra, a nikotin és egyéb toxikus anyagok hatásainak teszik ki a nemdohányzókat, ezért akadályozni kell a termékek népszerűsítését, valamint lépéseket kell tenni a marketing során használt, de nem bizonyított szlogenek/állítások helyreigazítása érdekében. A vízipipa használata is egyre népszerűbb, használta során pedig a nagy mennyiségű füst az aktív használókra és a passzív dohányzókra is veszélyt jelent. A WHO ezért ajánlja a vízipipákra vonatkozó szabályozás kiterjesztését.

Magyarország 2004. április 7. óta tagja a Keretegyezménynek, azóta négy alkalommal küldött jelentést, legutóbb 2014. tavaszán, melyek ekészítése több tárca és intézmény közreműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felkérésére az OEFI Dohányzás Fókuszpont koordinálásával történik. A Keretegyezményhez kapcsolódó irányelvek és a hazai szabályozás kapcsolata eredményeként az Országgyűlés 2011. április 26-án elfogadta a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény (Nvt.) módosítását. Az módosítás eredményei alapján 2013-ra jelentősen csökkent a dohányzók aránya, a fiatalok körében viszont kevésbé jelentős a pozitív hatás. A 2013-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés szerint a felnövekvő generáció naponta dohányzó fiataljai nagyobb eséllyel maradnak felnőttként is rendszeres dohányosok. Ahhoz, hogy a felnőtt felmérés pozitív eredményét, a naponta rágyújtók arányának csökkenését fenntartható legyen, fontos, hogy a fiatalok dohányzással és passzív dohányzással kapcsolatos véleményének és szokásanak megváltoztatása, ezáltal elősegítve a nemzeti népegészségügyi célkitűzések érvényesülését - hangsúlyozza az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága. 

  • kapcsolódó anyagok
DOHÁNYZÁS
EGÉSZSÉGÜGY