Közérdekű bejelentések - Százból negyven megalapozott - A január 1-én bevezetett rendszert az ombudsman működteti

2014.11. 6. Jogi Fórum / MTI

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a közérdekű bejelentések kezelésének év elején bevezetett rendszere, százból negyven bejelentés megalapozott, és a vizsgálat során olykor a bejelentés tárgyán kívül más problémára is fény derül - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

A közleményben emlékeztettek, hogy a január elsején bevezetett rendszer működtetését a törvény az ombudsman feladatává tette. Az ismertetés szerint október 30-ig 270 közérdekű bejelentés érkezett a hivatalba, és negyven százalékuk megalapozottnak bizonyult. Jellemzőek a korrupciós jellegű, valamint az áfa- és más adócsalásról szóló bejelentések, az adóhatóság eljárását kifogásoló beadványok, valamint a környezetvédelmi, több esetben illegális hulladéklerakási, építésügyi, közlekedési és más hatósági ügyek - sorolták.

Székely László ombudsman a bejelentések nyomán a legtöbbször a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), a különböző kormányhivatalokat és polgármesteri hivatalokat, a rendőrkapitányságokat, a környezetvédelmi hatóságokat és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot kereste meg, és ezek a szervek meg is tették a szükséges intézkedéseket - írták.

Felidézték: a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Az új szabályozás célja a közérdekű bejelentők támogatása, a személyes adataik védelme, ha kérik, azok zárt kezelése, védelmük biztosítása. A rendszer központi eleme az állampolgárok közbizalmi rangsorát vezető alapvető jogok biztosa, akinek közvetítő szerepe van a közérdekű bejelentések ügyintézésében - tájékoztattak.

Azt írták: a közérdekű bejelentések számára a biztos szigorúan védett elektronikus rendszert üzemeltet. Az állampolgárok közérdekű bejelentésüket személyesen az ügyfélszolgálaton, vagy a hivatal honlapján (www.ajbh.hu), elektronikus rendszer útján tehetik meg. A bejelentőnek meg kell adnia a nevét és a lakcímét, kérheti azonban, hogy a személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára, a kapcsolattartás érdekében legyenek hozzáférhetőek.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy az ombudsman vizsgálhatja a közérdekű bejelentés kezelésének módját is. Ilyen vizsgálatot hivatalból is elrendelhet, de kezdeményezheti a bejelentő is, ha úgy látja, hogy a bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljes körűen, vagy ha a vizsgálat eredményével nem ért egyet, illetve a bejelentését megalapozatlannak találták.

Ha a biztos a közérdekű bejelentés kezelésével kapcsolatos visszásságot tapasztal, orvoslására ajánlást tehet az érintettnek, illetve felettes szervének. Példaként említették, hogy Székely László egy bejelentő kérésére vizsgálta a NAV határidőket túllépő, a tájékoztatási kötelezettségnek nem minden esetben megfelelő eljárását, majd felkérte a hivatal elnökét, hogy intézkedjen a további problémák megelőzésére. Viszonylag nagy számban érkeztek közérdekű bejelentések az adózással kapcsolatosan, ezért az ombudsman hivatalból elrendelt vizsgálatban tekinti át, miként kezeli az adóhatóság a közérdekű bejelentéseket - közölték.

Megjegyezték: a közérdekű bejelentések következtében felszínre kerülnek más anomáliák is. Ilyen például, hogy az Állami Számvevőszék nem tudja a törvényben megállapított határidőben elindítani és lefolytatni a közpénzek felhasználásáról és az önkormányzati vagyongazdálkodásról benyújtott közérdekű bejelentés kivizsgálását, mert a számvevőszékre és a közérdekű bejelentésekre vonatkozó törvények nincsenek összhangban. Az ombudsman kezdeményezte a jogszabályok ütközésének feloldását.

  • kapcsolódó anyagok
OMBUDSMAN
SZÉKELY LÁSZLÓ