Megtévesztő probiotikum-reklámok - Három eljárásban több mint 6 millió forint GVH-bírság

2014.11. 7. Jogi Fórum / GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három eljárásban állapított meg jogsértést probiotikus készítmények reklámozásával kapcsolatban. A jogsértések elkövetéséért összesen 6.090.000 forint bírságot szabott ki a GVH.

Az Actavis Hungary Gyógyszermarketing és Kereskedelmi Kft. 2011 novemberétől 2013. szeptember 4-éig jogsértő reklámozást, illetve fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg.

A GVH megállapította, hogy a Hobiot Stop étrend-kiegészítő termék gyógyhatására (pl. antibiotikumos kezelés, akut hasmenés, egyéb vírusok és baktériumok vagy a bélflóra egyensúlyának megbomlása miatt előforduló emésztési zavarok, egészségügyi problémák enyhíthetők, megszüntethetők), és egészségre gyakorolt hatására vonatkozó állítások (pl. a készítmény hozzájárul a bélflóra, az immunrendszer erősítéséhez) nem feleltek meg az ágazati szabályokban megjelenő reklámozási rendelkezéseknek.

A vállalkozás továbbá a termék kategóriájára vonatkozóan megtévesztő tájékoztatást nyújtott. A GVH a jogsértő magatartásokat 5.000.000 forint bírsággal szankcionálta.

A Hosptess Kft. 2012 novembere és 2013. december 6. között a Sediflore-M étrend-kiegészítő termékre vonatkozóan betegség megelőzésére, gyógyítására, illetve kezelésére vonatkozó tulajdonságokat állított, illetve olyan egészségre vonatkozó állításokat tett közzé, amelyek nem feleltek meg az ágazati szabályoknak. A jogsértés elkövetéséért 790.000 forint bírságot rótt ki a GVH.

A BG Distribution Hungary Kft. 2013. február 1-jétől szeptember 5-éig olyan reklámokat tett közzé, amelyek megtévesztették mind az orvosokat, patikusokat, mind a fogyasztókat. A GVH döntése szerint a BioGaia ProTectis Junior gyerekeknek szánt probiotikus készítmény egyediségére vonatkozóan tett megállapítások megtévesztőek, egyéb, a termék gyógyhatására (pl. megszünteti, kezeli a hasmenést, fájdalomcsökkentő hatással bír), egészségre gyakorolt hatására vonatkozó állítások pedig nem felelnek meg az ágazati reklámozási rendelkezéseknek. Emiatt a GVH 300.000 forint bírságot szabott ki.

Az eltérő bírságösszegeket a kommunikációs gyakorlatok intenzitásának különbségei indokolták. Az étrend-kiegészítők jogsértő reklámozása esetén súlyosító körülmény, ha az érintett fogyasztói körnek legalább egy része sérülékeny, enyhítő körülmény lehet, ha az utólagos tájékoztatás során (pl. a gyógyszertárakban) a fogyasztó megkapja a kellő tájékoztatást pl. a termék kategóriáját illetően.

A GVH hangsúlyozza, hogy étrend-kiegészítő termékek, így probiotikus készítmények reklámozásakor a vállalkozásoknak szem előtt kell tartaniuk a fogyasztóvédelmi rendelkezéseken túl az élelmiszerek reklámozására vonatkozó ágazati jogszabályokat is, az alábbiak szerint:

  • gyógyhatás nem tulajdonítható a termékeknek (e tekintetben mindegy, hogy a vállalkozás igazolja-e az állításait vagy sem),
  • egészségre vonatkozó hatásról állítás megfogalmazása csak szűk keretek között, a szigorú európai normáknak megfelelően megengedett, igazolva az ágazati szabályoknak való megfelelést,
  • egészségre vonatkozó hatásról tett kijelentés mellett nem szabad egészségügyi szakember ajánlásara hivatkozni,
  • a reklám más tekintetben sem sugallhatja azt, hogy nem élelmiszerről, hanem gyógyszerről van szó.
  • kapcsolódó anyagok
REKLÁM
FOGYASZTÓVÉDELEM
EGÉSZSÉGÜGY
GVH