Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Lakossági devizahitelek kivezetése gyorsan, rendezetten - Az MNB 9 milliárd eurót biztosít a bankoknak a forintosításhoz

2014.11. 7. Jogi Fórum / MTI

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 9 milliárd eurót biztosít a bankrendszer számára a lakossági devizahitelek forintosításához - döntött az MNB Monetáris Tanácsa.

Az MNB közleményében hangsúlyozza: a jegybanki program kiterjesztésének célja változatlanul az, hogy a lakossági devizahitelek kivezetése gyorsan, rendezetten, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése mellett és a forint árfolyamára gyakorolt érdemi hatás nélkül menjen végbe. "A fedezési igény a forintosításra kerülő lakossági devizahitelek elszámolások hatásával csökkentett állományából adódik" - rögzíti a jegybank. A devizakínálatot az MNB nemzetközi tartalékaiból biztosítja.

Az MNB egyeztetéseket kezdeményez a Magyar Bankszövetséggel és a devizahitel-állománnyal rendelkező bankokkal arról, hogy a jegybank vállalja a forintosításhoz szükséges deviza biztosítását, a bankok pedig vállalják, hogy devizakeresletüket nem a piacon, hanem a jegybank eszközein keresztül elégítik ki - áll a közleményben.

Az MNB kifejti, hogy a lakossági devizahitelek forintosításából fakadó devizaigény megjelenése a piacon nem szándékolt árfolyamhatással járna, ami kockázatot jelent a pénzügyi stabilitás szempontjából. A megállapodások biztosítják a folyamat kiszámíthatóságát, amivel érdemben mérsékelhető a forintosítás árfolyamra gyakorolt esetleges hatása is - írja az MNB.

A banki devizaigények minél teljesebb kielégítése érdekében az MNB módosítja devizaeladási eszközeinek feltételeit. Az elszámolási szakaszhoz hasonlóan a jegybanki program egy rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött, spot (azonnali) euró eladási ügyletből, illetve egy hosszabb futamidejű, spot euró eladási ügylettel kombinált devizacsere (swap) ügyletből áll.

A jegybanki tartalékok nagysága lehetővé teszi, hogy az elszámolási szakasszal szemben - ahol külön keretösszeget határozott meg az MNB a két eszköz igénybevételére - a forintosítási szakaszban a két eszközre együttesen érvényes, összevont keretösszeget határozzon meg a devizakínálat minél rugalmasabb biztosítása érdekében. A feltétel nélküli eszköz esetében az MNB a jelenlegi 2016-2017-es futamidők mellett egyes 2015-ös futamidőkre is meghirdeti az eszközt.

A program kiterjesztése során a jegybank alapelvként rögzítette, hogy az MNB tartalék megfelelése folyamatosan biztosítva legyen. Ezt elősegíti egyrészt, hogy a feltételes eszköznél a bankok a kapott deviza legalább 50 százalékának megfelelő mértékben csökkentik rövid lejáratú külső adósságukat, amivel bővül a jegybank mozgástere. Másrészt az explicit feltétel nélkül meghirdetett eszköz hosszabb futamidejű, azaz rövid távon nem csökkenti a devizatartalék szintjét, a tartalék felhasználására időben elnyújtva, több év alatt kerül sor.

Ennek köszönhetően is a nemzetközi pénzügyi intézmények és a befektetők által elvárt szintek felett marad a nemzetközi tartalékok állománya - hangsúlyozza a jegybank.

Kovács Levente: A bankok piaci árfolyamon történő forintosításra számítanak

A bankok arra számítanak, hogy a devizahitelek forintosítására piaci árfolyamon kerül sor; az ügyfelekkel való elszámolás ezermilliárd forintra becsült költségét több száz millióval megnövelik a folyamat lebonyolításához szükséges munkaerő- és informatikai fejlesztési költségek - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Hangsúlyozta, hogy a magyar bankszektor mindig jogkövető volt és most is az, ennek megfelelően arra készül, hogy a parlament által hozott jogszabályokat, a Kúria döntését, a minisztériumi és jegybanki állásfoglalásokat maradéktalanul végrehajtsa. Így a bankok visszafizetik az ügyfeleknek az árfolyamrésből fakadó banki bevételeket valamint az egyoldalú, a gazdasági válság hatására végrehajtott kamatemeléseket. Ez azt jelenti, hogy a devizahitelesek annyi pénzt fognak visszakapni, hogy - nagy tömegben - legalább úgy, sőt sokkal jobban fognak járni, mintha egykoron forintban vették volna fel a hitelt - mondta.

Ebből, és a Kúria azon döntéséből, amely azt mondta, hogy a kedvező kamatért az ügyfelek vállalták az árfolyamkockázatot, kiindulva azzal számolnak, a jogszabály azt fogja előírni, hogy a forintosítás piaci árfolyamon történik.

Az ügyfelekkel való elszámolás módszertanáról szólva kifejtette: Magyarországon több száz hitelintézet nyújtott olyan lakossági hiteleket, amelyeknél most felmerül az elszámoltatás kérdése. E hitelek esetében az esetleges túlfizetés visszaszámolása annyira bonyolult, hogy külön kellett választani a jó adósokat - akik folyamatosan, rendben fizettek -, és azokat, akik hátralékot halmoztak fel. Különböző matematikai algoritmusokkal lehet csak a visszafizetések összegét meghatározni.

Ahhoz, hogy a visszafizetések rendben, határidőre megtörténjenek, nagyon hosszú egyeztetési folyamatra volt szükség, ahol a kormány és a jegybank által megadott terveket kellett a gyakorlat és az informatika nyelvére lefordítani. A szakmai egyeztetések eredményeként jutottak el azokhoz a képletekhez, amelyek révén mindenki arra számíthat, hogy a kormány elvárásainak megfelelően fillérre pontosan meg tudják határozni a bankok az ügyfeleknek visszafizetendő összeget - mondta a főtitkár.

Az elszámolás bekerülési költségét egyelőre csak becsülni tudják, nagyjából ezermilliárd forintról lehet szó. A bankok azzal számolnak, hogy a következő évben mintegy kilenc hónapig e folyamat lebonyolítására kell fordítani a teljes bankszektor valamennyi kapacitását és tartalékát. Az ügyfeleknek kifizetendő mintegy ezermilliárdhoz tehát még hozzáadódnak a kilenc hónap teljes munkaerő- és informatikai fejlesztési költségei, ami szintén több száz milliárd forint. A bankok csak a folyamat lezárása után tudnak előre tekinteni és a portfóliókat az új korszaknak megfelelően rendbe hozni és építeni - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogyan látja a bankszektor jövőjét, a főtitkár kifejtette: Magyarországon olyan külföldi bankok működnek, amelyek a régió valamennyi országában rendelkeznek kirendeltségekkel. A magyarországi jelenlét nyilvánvalóan abból az igényből fakad, hogy a nagy vállalati ügyfeleket a régióban egységes módon szolgálják ki, ez viszont megköveteli, hogy Magyarországon is jelen legyenek. Ezért nem számol azzal, hogy teljes bankbezárással járó kivonulások lesznek. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a súlyarányok változni fognak, lesznek olyan bankok, amelyek az átlagnál gyorsabban növekednek és olyanok is, amelyek tovább zsugorodnak. Átrendeződést vár, azzal azonban nem számol, hogy "valaki itt hagyja az országot és lerázza a cipőjéről a port" - mondta Kovács Levente.

Hozzátette: már csak azért sem, mert aki a bankszektorba ruház be, több emberöltőben gondolkodik, és "egy több emberöltős beruházást nem szoktunk otthagyni néhány sikertelen év után".

Megjegyezte ugyanakkor: ezek az évek oly mértékben sikertelenek, hogy talán nincs is példa arra, hogy egy bankszektor ilyen veszteségfolyamatot kibírjon. Magyarországon a nagyon felkészült menedzsmentnek és a tulajdonosi helytállásnak köszönhetően a bankszektor kibírta, stabilan és kiszámíthatóan működik - tette hozzá.

Kapcsolódó cikk:

Jó adósnak visszajár - Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa elfogadta a devizahitel-elszámolás módszertanát

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
BANK
DEVIZAHITEL