Az áfacsalások évi 1000 milliárdos kárt okoznak a költségvetésnek - Szigorodó hazai jogszabályok és keményebb uniós fellépés várható

2014.11.12. Jogi Fórum / Ryan

Az áfacsalások miatt egyik legjelentősebb adóbevételi forrásának, az áfabevételeknek a negyedétől esik el Magyarország évente. Ez az arány több mint másfélszerese az európai átlagnak és közel 1000 milliárd forintos kárt okoz a költségvetésnek. Bár a szigorodó hazai jogszabályok és keményebb uniós fellépés hozzájárulhatnak jövőre az áfabevételek hatékonyabb behajtásához, a kiemelkedően magas áfakulcs miatt várhatóan továbbra is kedvelt célpontja marad hazánk a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett áfacsalásoknak. A helyzetet nehezíti, hogy a hatóságok sok esetben csak a szervezett csoportok alsóbb szintjein álló, kisebb cégeket érik el.

Az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya szerint Magyarországon a lehetséges áfabevétel egynegyedét, 2,971 milliárd eurót (kb. 920 milliárd forintot) nem lehetett behajtani 2012-ben. Az áfacsalások az egész unióban komoly problémát okoznak: hazánknál nyolc tagállam is rosszabbul teljesít az áfa behajtás tekintetében és uniós szinten 16%-os volt az áfarés 2012-ben, ami összesen 177 milliárd euró bevételkiesést jelentett a tagállamoknak. Bár az adócsalás elleni harc főként a nemzeti hatóságok feladata, a csalások nagy része átnyúlik a határokon, ezért elengedhetetlen a közösségi fellépés.

„Az EU több területen tervez hatékonyabb fellépést a visszaélések ellen. Az elmúlt időszakban elsősorban az elektronikus szolgáltatások (pl. zene vagy videó letöltés) kerültek az uniós figyelem középpontjába. A tagállamok szorosabb együttműködésétől is jobb eredményeket várnak: ezt szolgálja többek között az automatikus adózási információcsere bővítése és az ezt segíteni hivatott informatikai eszközök fejlesztése. Emellett nemzetközi partnereivel (Oroszországgal, Kínával, Kanadával vagy Norvégiával) való együttműködés bővítését is tervezi EU”
– hívta fel a figyelmet Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője.

A közösségi áfa szabályozás és fellépés azokat a korlátokat is kijelöli, amelyeken belül a magyar hatóságok működhetnek. E tekintetben van olyan terület is, ahol enyhült a magyar adóhatóság szigora: az elmúlt időszakban az EU Bírósága által hozott ítéleteknek megfelelően elmozdult attól a gyakorlattól, hogy minden esetben megtagadja az áfa levonását, ha egy cég olyan láncolatban vett részt, amelynek valamely pontján áfacsalást követtek el. Ehelyett azt vizsgálja, hogy az elvárt gondosság mellett tudhatta-e az adózó, hogy csalás történt az értékesítési láncolatban. A számla eredetének hitelességét ebben az esetben is igazolnia kell viszont a vállalkozásnak.

„Az EU-s áfa szabályok természetesen a jogalkotó számára is megszabják a kereteket. Ezt tartja szem előtt a jövő évi adócsomag is az áfacsalások visszaszorítására tervezett adminisztratív szigorításokkal (pl. belföldi összesítő jelentés esetén az értékhatár 1 millió forintra történő csökkentésével), az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetésével vagy a fordított adózás egyes acélipari termékek értékesítésére történő kiterjesztésével. Ezek az új intézkedések elősegíthetik a visszaélések által okozott kár csökkentését, azonban a kiemelkedően magas áfakulcs továbbra is kedvelt célponttá teszi hazánkat az áfacsalások elkövetésére” – mondta el Békés Balázs.

A helyzetet bonyolítja, hogy egyszerű megvalósíthatósága és nagy jövedelmezősége miatt szervezett bűnözői csoportok specializálódnak az áfacsalásra. Sok esetben csak a hierarchia alján lévő kisebb cégek ügyvezetőit sikerül eljárás alá vonni, míg a csalások szervezői rejtve maradnak a hatóságok elől. E csoportok ellen elsősorban a mélyebb és átfogóbb bűnügyi felderítés lehet a hatékony eszköz, de az is javítana a helyzeten, ha a büntetőeljárások nem húzódhatnának el akár 4-5 évig is.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
ÁFA